40 éves jubileumát ünnepli a Miskolci Állatkert

Háromnapos rendezvénysorozattal kedveskedik látogatóinak a születésnapos Miskolci Állatkert. Sok látványetetéssel, népi kézműves foglalkozásokkal, mesterségbemutatókkal várják a családokat 2023. augusztus 18-án pénteken és 19-én szombaton. Augusztus 20-án vasárnap pedig népi játszóház települ ki, az Északerdő Zrt. interaktív játékokat hoz magával, a Terrarisztokraták csapata különleges hüllőket és ízeltlábúakat mutat be, és lesz ingyenes arcfestés is.

- Szép kerek jubileumhoz érkeztünk, mert a Miskolci Állatkert a nemzeti ünnepen lesz 40 éves. Ez nemcsak nekünk, hanem Miskolc város lakosságának is elismerést jelent, hiszen negyven évvel ezelőtt a város lakói társadalmi munkában építették föl az akkori Vadasparkot. Azóta pedig több száz ember dolgozott itt. Nagy közös ünneplésre készülünk – nyilatkozta szerkesztőségünknek Veress Tamás, a Miskolci Állatkert gyűjteményi vezetője. - Az állatok bemutatását, ismeretterjesztést szolgáló létesítmény 1983. augusztus 20-án Miskolc Városi Vadaspark néven nyílt meg. Akkor még csak 14-15 fajt vonultatott fel, amely kizárólag a Bükk-hegység élővilágát mutatta be. A helyszín adta magát, hiszen 1355-ben Nagy Lajos a Csanyikban királyi vadaskertet létesített. Az erdőrész akkor elsősorban a főúri vadászatokat szolgálta. Manapság pedig a városiak kedvelt kirándulóhelye. Az állatkertté válás 30 évvel ezelőtt kezdődött, amikor az első egzotikus lakók – lámák, kenguruk, kulánok – érkeztek. Maga a név még később változott, hiszen az intézmény 2006-ban kapta meg a Miskolci Állatkert és Kultúrpark nevet és 2021-től csak röviden Miskolci Állatkert lett. 2020-tól pedig Molnár Attila korábbi igazgató helyét Jánosi Ferenc állatkertvezető vette át.

Szoborpark kihalt fajokkal

Néhány elsőként érkezett nagyragadozó, azonnal belopta magát a látogatók szívébe.

- A megalakulás után három évvel, 1986-ban érkezett meg az első igazán nagy kedvenc Gabi maci személyében, aki 25 éven keresztül szórakoztatta látogatóinkat. A korai időkben hazánk legnagyobb farkasfalkájával rendelkezett az állatkert. 1998-ban jött egy újabb nagy favorit, az első nagymacska, Zénó tigris. (Kölykével fotós kollégánknak emlékezetes kalandja akadt) Az, hogy a Miskolci Állatkert a Bükk lábánál fekszik, a legszebb természeti környezetben található hazai állatkertté teszi, és az 1998-ban kialakított természetvédelmi szoborparkja is megszépíti. Itt az ember által kipusztított állatfajok bronzszobrai láthatók, hiszen ezeket élő állatként már soha többé nem tudjuk bemutatni. Szeretnénk ezzel az emberi tevékenység természetpusztító jellegére is felhívni a figyelmet. Ezenkívül ismert természettudósok szobrai találhatók még itt: Konrad Lorenzzé, Anghi Csabáé és Gerald Durrellé. Az utóbbira vagyunk igazán büszkék. Egyrészt azért, mert Gerald Durrell volt az, aki az állatkertek természetvédelmi szerepvállalását megteremtette. Másrészt, mert a világon elsőként nálunk készült róla szobor, amelyek néhány évvel ezelőtt özvegye, Lee Durrell is meglátogatott. A legutolsó szobor már 2016-ban készült és Assisi Szent Ferencet, az állatok védőszentjét ábrázolja – sorolta a gyűjteményi vezető.

Oroszlánok külön kérésre

A kétezres éveket folyamatos bővülés jellemezte az állatkertben.

- 2003-ban elkészült a Leopárd Ház. Ezt követően rendszeresen adtunk át egy-egy jelentősebb bemutatót, mint a Tanyaház, vagy az Afrika Ház, amelyek a mai napig meghatározzák a Miskolci Állatkert arculatát. Az utolsó állomás 2021-ben az új bejárat kialakítása és a Száhel övezet bemutatójának átadása volt, amely oroszlánoknak is otthont ad. Úgy gondoljuk, hogy minden valamire való állatkertben kell lennie oroszlánnak, így ez is komoly lépést jelentett az intézmény fejlődésében. Az oroszlánok érkezését a látogatók is kérték és várták. Ezután jöttek még ide a sivatagi hiúzok és a Pennant-papagájok. Igyekszünk minden évben valamiféle újdonsággal szolgálni – hangsúlyozta a Miskolci Állatkert állandó szóvivője.

Mentőhelyként is szolgál

Évente több mint százezren tekintik meg a Miskolci Állatkertet és a látogatók száma évről évre nő.

- Jelenleg arra törekszünk, hogy az élővilágnak olyan szeleteit mutassuk be, amelyekkel máshol nem nagyon lehet élőben találkozni. Úgy tűnik, hogy ezt a látogatóink is értékelik. Magyarországon egyedül nálunk látható a veszélyeztetett kulán, ami az ázsiai vadszamár egy alfaja, de mi 30 éve folyamatosan bemutatjuk. Továbbá az Európa szerte ritkaságszámba mennek a Dávid-szarvasok, amelyek a szabad természetben már kihaltak és az állatkertek mentették meg a fajt. Csak Miskolcon láthatók az igen aktív és szaporodó örvös mangábék, amelyek veszélyeztetett afrikai majomfaj képviselői. A nagy szőröstatuk, illetve az észak-amerikai kúszósülök is, amelyeket először nálunk sikerült szaporodásra bírni az országban. Az európai bölény a 20. század elején természetes élőhelyéről teljesen kipusztult és csak az állatkertekben maradt fent. Az egyik nálunk nevelkedő bölény ma már Bulgáriában egy szabadon élő csordának a tagja. Közreműködtünk a természetbe való visszajuttatásában. A perzsa leopárdoknak a Földön alig 1000-1200 példánya élhet már csak, de nálunk már a második kölyök nevelkedik. Természetvédelmi mentőhelyként is működünk. Évente több tucat sérült, vagy elárvult vadon élő állatot fogadunk be, amely emberi gondoskodásra szorul. Többségüket sikerül felnevelni, vagy meggyógyítani és visszaadni számukra a szabadságot – mesélte Veress Tamás.