Prózában bontogatja szárnyait a kitüntetett

„Rögtön ide szerződtem le a zeneművészeti diplomám megszerzése után. Azóta több mint ötven szerep birtokosa vagyok, az opera- és operettirodalom nagy primadonna szerepeié, játszottam zenés darabokban és musicalekben. A legemlékezetesebb évad számomra az első volt, amikor Kesselyák Gergely karmester volt itt a zenei igazgató, Hegyi Árpád Jutocsa pedig az igazgató-főrendező. Ők látták meg bennem azt a tehetséget, amire építeni tudtak a következő években. Verdi Rigolettójának Gildája volt az első megmérettetés és egyben a legmeghatározóbb szerep számomra. Ráadásul Kesselyák Gergelynek ez volt az első operarendezése. Az operettek közül Lehár Cigányszerelem című darabjában Zórika szerepét játszottam és imádtam, lehet, pont azért, mert ez valójában operai kvalitásokat igényel. Vagy a Szerelmi bájital, a Don Paquale, a Marica grófnő, a Csárdáskirálynő, a Bál a Savoyban – ezek mind a mai napig közel állnak a szívemhez, ráadásul sikerszerepek vannak bennük, mert a közönség hálásan fogadta mindegyiket" – mondta a színművész, akinek fantasztikus érzés volt átvenni a díjat, óriási megtiszteltetésnek tartja.

Különleges lelkülettel áll az élethez

A színművésznek nincsen álomszerepe. „Nem álomvilágban élek, eleve nem tűzök ki magam elé konkrét szerepcélokat, csak kíváncsisággal várakozom, hogy az új évadban milyen régi és új szerepek és általuk lehetőségek találnak meg, amik a kvalitásomnak megfelelőek, és amikbe ugyanolyan örömmel és lelkesedéssel vetem bele magam, mint eddig bármelyikbe. Ha az ember vágyakozik egy álomszerepre és azt nem kapja meg, akkor csalódás éri. Én pedig nem szeretem a negatív gondolatokat – magyarázta Eperjesi Erika, aki minden területen elégedett az életével. 

– Kerek az életem. Igyekszem kizárni a negatív gondolatokat és csak előre tekinteni. Szerencsés a mi szakmánk, hogy szabadon rendelkezésünkre áll a nyár. Most például úgy tűnt, gyorsan telt el ez az évszak, volt benne pihenés a családommal, de munka is bőven. Egyébként is sokfelé szoktak hívni fellépni, a vármegye határain belül és kívül is, fesztiválokra, idősek napjára, falunapra, városnapra, de voltam már vendég a debreceni és a békéscsabai színházban, a veszprémi operettfesztiválon, sőt külföldön, Németországban és Ausztriában is több hetes turnén. Nagyon közel állnak a szívemhez azok a rendezvények, ahol testközelből tapasztalhatom meg a közönséget, együtt énekelhetek, táncolhatok velük."

Milyen lesz a jövő?

„Remélem, a jövő generációja is színház- és kultúrakedvelő lesz – mondta a Miskolcon született színművész, aki Felsőzsolcán töltötte gyermekéveit. – Már most is vannak olyan fiatalok, akik ezt a pályát ugyanolyan lelkesedéssel végzik, mint én. Magam is nyitott vagyok a fiatal tehetségek felkarolására, szakmai, emberi és lelki tanácsokat is szívesen adok annak, aki hozzám fordul segítségért. Zsűrizek, ha hívnak, és nagyon örülök annak a lehetőségnek, hogy a Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumban művésztanárként énekeseket taníthatok, akiknek betekintést nyújtok a színpadi világba" – mondta Eperjesi Erika, aki a Miskolci Nemzeti Színház kétszázadik évadában két szerepet is kapott: a Csárdáskirálynő Cecíliáját és a A Szálemiek Susanna-ját formázza majd meg.