Ilyet még nem hallott!

Talán az egyik legizgalmasabb programjához ért el a Miskolci Ars Sacra Fesztivál. Még tavasszal hirdettek egy pályázatot, ahova zeneszerzők kórusműveket komponálhattak, amiket öt miskolci kórus már a beadás óta próbál. Az ötlet gazdája Flach Antal, aki elmondta, azért írták ki a pályázatot, hogy elősegítsék a Keresd a békét! mottó kiteljesedését. "Az alkotóművészetnek a specifikus spirituális folyamatában meg tudja találni az ember a békét. Azt gondolom azonban, hogy vidéki városokban az alkotóművészeknek kevés lehetőségük van megmutatkozni, különösen igaz ez a zeneszerzőkre. Pedig nagyon fontos, hogy tudjunk egymásról, a szellemi értékek képviselőiről, akikkel egy városban élünk, hiszen ez minket is arra sarkall, hogy tegyünk városunk értékeiért. Kilenc művész tizenkét pályaműve érkezett be, érdekesnek tartom, hogy nemcsak már ismert, felnőtt kollégákat tudtunk munkára inspirálni, hanem fiatal tehetségeket is. Ez különösen örömmel tölt el, hiszen mégiscsak ők a jövő reménységei. A díjakról öttagú zsűri döntött, akik Miskolc város leggyakrabban fellépő kórusainak a vezetői" – mondta a fesztivál zenei programfelelőse.

Ősbemutatók a zeneszerzők előtt

Az öt kórus vasárnap mutatja majd be a tizenkét kórusművet, amik bár mind a békéről szólnak, hiszen a fesztivál mottójára írták zenéjüket az alkotók: Keresd a békét!, mégis teljesen különbözőek, mint ahogyan a lelkek különbözősége is megmutatkozik életük ideje alatt. A zeneszerzők felkereshették az utolsó próbákat, amikor is az énekkarok bemutatták kész előadásukat. A Miskolci Ars Sacra Fesztivál záró hangversenyén fellép a Cardinal Mindszenty kórus, a Cantus Agriensis énekegyüttes és a Szent Ferenc kórus Gergely Péter Pál Pro Urbe díjas tanár-karnagy vezényletével. Az R. énekegyüttes művészeti vezetője Regős Zsolt Reményi Ede zenei díjas karmester. A Luther kórust művészeti vezetője, Halmainé Ujvári Mária Reményi Ede zenei díjas karnagy vezényli majd. A Forrás kamarakórust művészeti vezetője, Balásné Molnár Ildikó Reményi Ede zenei díjas karnagy dirigálja. Végül a Cantus Firmus kórust szintén művészeti vezetője, Szűcs Sándor irányítja majd a hangversenyen, ahol felhangzik a rendezvény szignálja is, amit Nagy Nándor, a Miskolci Nemzeti Színház korrepetítora és zeneszerzője alkotott meg.

Ilyen érzéseket keltett a zeneszerzőkben művük meghallgatása 

Nagy Nándor természetesen eleget tett a pályázati kiírásnak is. "Nagyon tetszett visszahallani a szerzeményemet a kórustól, tetszett a hangvétele, a kifejezésmódja, a dinamikai megoldások, a karakterek. Az én zeneszerzői pályafutásom a folyópartról indult, ahol a lányoknak gitároztam a dalaimat, amikben benne volt a 90-es évek fiatalsága. Nem akartam szabadúszó lenni, annak ellenére sem, hogy az valóban egy kiteljesedés lehetett volna. Arra azonban jövőt nem alapozhattam. Kell a stabilitás, és azt veszem észre, ez a trend most a művész világban is. Először gimnáziumba jártam, aztán mentem át a szakközépbe, ahol dzsesszzongorázni tanultam, majd korrepetítor lettem a színházban. Felvételiztem én alkalmazott zeneszerzés szakra is, de oda nem vettek fel. Most zenekarvezetői szakra járok. Nekem szerencsém volt, hogy meg tudtam és még mind a mai napig meg tudok nyilvánulni a színházban zeneszerzőként, hála Istennek volt sok megbízásom. Az utókor majd igazolja, kiálltam-e a próbát ebben a szerepben" – nyilatkozta Nagy Nándor, aki dzsessz, musical, komolyzene és színpadi zene műfajában is alkot, most pedig a Miskolci Szimfonikus Zenekarnak hangszerelt egy popdalt.

Számtalan lehetőség van megnyilvánulni

Barta Ildikó a Miskolci Bartók Béla Zene- és Táncművészeti Szakgimnáziumban tanít. Amikor meghallgatta saját dalát a kórus előadásában, fülig ért a szája és azt mondta, meg vagyok hatódva. "Nagyon szeretem a vokális műveket. Írok olyan dalokat, amiket én énekelek, de instrumentális alkotásaim is vannak. Gitár- és zongoraalbumom is jelent meg. Nagyon sok online nemzetközi verseny van, ahova eljuthat a zeném. Például az egyik versenyen huszonnégy országból Kanadában és Olaszországban is az én zenémet választották legszebbnek. Csodálatos lehetőségnek tartom, hogy nem kell a helyszínre menni, csak elküldöm a dalomat, amit egy olyan zsűri hallgat meg, ami semmit nem tud rólam. Valamint számtalan olyan internetes fórum van, ahol közzéteszem saját szerzeményeimet, a világ minden tájáról pedig meghallgatják azokat. A tanítást ugyanolyan alkotásnak tekintem, mint a zeneszerzést, mert minden pillanatban késznek kell lennünk arra, hogy a legtöbbet hozzuk ki a gyerekekből. Úgy érzem, tanárként és kórusvezetőként is valami megismételhetetlent hozok létre" – mondta.

A fiatalok csak a gép előtt ülnek, de nem mindegy, miért

Budai Zoltán klasszikus hegedű szakon tanul a Miskolci Egyetemen. Nagy élmény volt neki, hogy hallhatta pár hónapja szerzett dalát a kórustól. "Számítógépen írom a zenét, ami visszajátssza nekem a dallamot, de teljesen más egy élettelen tárgytól lejátszott ének, mint amikor élő személyek hangja szól. Csak klasszikus zenét írok, jelenleg klasszicizmus korabeli stílusgyakorlatokat végzünk az iskolában, de nagyon tetszik a barokk zene is, úgyhogy azon stílusjegy elemeit is használom. Úgy érzem, hogy a mai világ már nem nyitott a klasszikus zenére, és sajnos nem vagyok tájékozott abban, hogy egy zeneszerző hol tud elhelyezkedni. Most azt gondolnám, hogy például a filmiparban filmzeneszerzőként. Bennem már gyerekkoromtól él a zeneszeretet, egy jó barátomnál pedig láttam, hogy folyamatosan ír újabb és újabb zenéket. Egyszer én is kipróbáltam magam, azt mondta, van érzékem hozzá, úgyhogy egyre többet írok most már én is" – mondta.

Emberi hangra most először szerzett zenét

Bundzik Lénárt általános iskola második osztályában választotta ki az ütős hangszereket, aminek megszólaltatását ma már tanítja Kazincbarcikán. "Hármasság van az életemben, és remélem, mindig is megmarad: szeretek tanítani, zenét szerezni és koncertezni is. Kedvenc műfajom a dzsessz. Barátaimmal szívesen szervezünk szerzői esteket, például alma materünkbe, a Zenepalotába. A tanítás biztonságot nyújt, rendszeres bevételi forrás, míg a másik kettő csak alkalmi jellegű. A jelenlegi pályázat volt az első, amikor énekhangra írtam zenét. Nagyon jó érzés volt meghallgatni a kórusművet, amit a kottaíró program segítségével hallottam már, hiszen az digitálisan visszaadja a hangzást, az azonban meg sem közelíti az élőben elhangzó művet. Én végig mosolyogtam, miközben a kórus énekelt. Annak idején belefektettem a munkát, az időt, aztán ez megszólal, és át is jönnek az érzelmek, amiket beleképzeltem, mikor megszületett. Mindez fantasztikus érzés" – mondta a fiatal ütőtanár, akinek édesapja dzsesszzongoratanár, édesanyja pedig hegedűművész és -tanár.

Lüktető, izgalmas hangzásvilágot várnak tőle

Juhász Péter tanít és közben szeretné dzsesszes hangzásvilágra átírni a gyerekeknek szánt műveket, mert ahogy mondja, úgy érzi, ezt igénylik. "Írtam már szebbet, mint a mostani művem, de nem tudták elfogadni, mert nem volt figyelemfelkeltő hangzásvilága. Számomra a zeneszerzés nem főhivatás, csak egy mellékes az életemben, mindig is a tanítás vonzott, zenekarban sem akartam részt venni. Valójában a fióknak dolgozom zeneszerzőként, és annak ellenére, hogy Zsolcán és a Szent Anna templomban előadták már zenéimet, soha nem vágytam nagy közönség elé. Csak arra van szükségem, hogy kiírjam magamból, mert az nyomaszt, ha bennem marad. Nagyon szeretem az egyházi műveket és a dzsesszdarabokat. Érdekes volt visszahallani, mert nem ilyennek vártam, és többet kaptam vissza. Nagyon jó érzés volt. És szerencsés eset, hogy az én elképzelésem a zenémről találkozott az előadók elképzelésével" – mondta.

Motivációt ad, ha ismerjük az alkotót

A hatvani Balázs Ferenc huszonhat éven át volt a miskolci Mindszenti templom kántora és karnagya. Zongoraművész diplomája van. "Nem gondolkodtam azon, hogy miért voltam inkább kántor, mint zeneszerző. Talán anyagi oka is lehetett, mert, ugye, a zeném vagy tetszik a közönségnek, vagy nem, vagy kiadják, vagy nem, tehát ez nem egy biztos megélhetés. Meghallgatni a darabot, amit írtam, felemelő érzés. Nagyon hálás vagyok a karnagynak, a zenekarnak és a kórustagoknak is, hogy ilyen szépen összehozták, foglalkoztak vele. Jó érzés, amikor testet ölt a zene, és nem csak a belső hallásom dolgozik, miközben írom. Korábban, mikor tanítottam, a pásztói zeneiskolában, ott gyerekkórusokat vezettem alsó és felső tagozatban is. Akkoriban kezdtem zenét szerezni, először gyerekkari műveket, majd később, mikor zongorázni tanítottam a gyerekeket, azt láttam, hogy Fecó bácsi – ahogyan szólítottak a kicsik – zenéjét szívesebben megtanulják. A zeneszerzőt ismerve tehát lett motivációjuk a gyerekeknek" – mondta.

Még szívesen írna rajzfilmzenét

Zoller János annak a kórusnak a vezetője, amelyik az országban a legidősebb: a Mezőkeresztesi férfikar több mint százhatvan éves. "Sajnos sok tagunk már az égi karban énekel, ezért próbáltam frissíteni, de sem gyerekek, sem felnőttek nem jelentkeztek úgy tagnak, pedig ha jól tudom, az országos értéktárban is benne van az énekkarunk. Voltam a Miskolc-Avasi Örömhír kamaraegyüttesnek is a vezetője több éven keresztül. Jelenleg kollégiumi nevelőtanár vagyok a gondonka, zeneelmélet, szolfézs és ének tanítása mellett. A mostani zenei pályázatra három művet is beadtam, minden műfajban szeretek írni, imádom a mesejátékot, a zsoltárfeldolgozást, a megzenésített verseket. Hangszerekre és kórusra is szereztem már zenét, játszottam dzsesszt, rockot, népzenét, lagziztam és sportoltam is, rajzfilmet még nem csináltam, de szeretnék. Megkeresésre is szoktam írni műveket, de nincs sok megbízásom. Csodálatos érzés visszahallani a saját zeneművemet, ráadásul most az első megszólaláskor már nagyon közel volt az eredeti elképzeléshez, nekem tátva maradt a szám" – összegzett a zeneszerző. 

A hangverseny vasárnap délután 5 órakor kezdődik a Miskolci Nemzeti Színházban.