Itt a szarvasbőgés: óvatosan az utakon!

Javában benne vagyunk a szarvasbőgés időszakában, ami azt jelenti, hogy a szarvasok aktívabbak, mivel ilyenkor van a szaporodási idejük. Ebből következik, hogy gyakrabban találkozhatunk az utak mentén is velük. Idén júliusban változott a jogszabályi keret arra vonatkozóan, hogy vad elütéskor kit terhel a felelősség, amivel a körültekintőbb közlekedést is szeretnék ösztönözni a törvényhozók. 

Őszi vadászati csúcs 

- A földrajzi elhelyezkedése miatt Észak-Magyarországon kicsit később kezdődik a szarvasbőgés, mint az ország többi részén. A szeptember 20-ai időszak azonban már ezen a tájegységen is csúcsidőnek számít ilyen szempontból. Ha valaki kimegy este, reggel, vagy hajnalban az erdő közelébe, akkor máris hallhatóvá válik, hogy bőgnek a szarvasbikák – nyilatkozta szerkesztőségünknek Kovács István János hivatásos vadász, az Országos Magyar Vadászkamara (OMSZ) Heves Megyei Területi Szervezetének titkára. - Szeptember 1-gyel megkezdődött a gímszarvas vadászati idénye. A szarvasbika vadászatnak a bőgési időszak a legjava, amikor a vadászok a legtöbb bikát igyekeznek elejteni, de nem társas vadászat keretében. A lakosság felé kizárólag a társas vadászatokat kell meghirdetni. Továbbá ilyenkor az erdőgazdálkodó elrendelhet erdőlátogatási tilalmat. Az erdei utakon jellemzően táblákkal jelzik ezt. A társas vadászat által érintett utakra pedig a balesetvédelem miatt őrszemélyzetet szoktak kiállítani. Úgyhogy mielőtt szeptemberben túrázni, vagy autózni indulnánk az erdőbe, érdemes tájékozódni az erdészetek honlapjain, közösségi oldalain. 

Óvatosan vezessünk! 

Amennyiben vadállat jelenlétét érzékeljük az út szélén, mindig érdemes nagyon lelassítani. 

- A szarvasbőgés ideje alatt este, éjszaka és hajnalban mindenképpen aktívabbak az állatok és gyakrabban megjelennek autóutak mentén is. Most inkább kisebb háremekkel lehet találkozni. Tél végén, elsősorban Dunántúlon lesz majd jellemző a nagyobb számú, több százas szarvasrudlik átvonulása az autóutakon. Viszont már ősszel is javasolt nagyon odafigyelve vezetni és mérsékelni a sebességet az erdei területeken. Hiszen egy nagy sebességgel megközelített, megriadt, az útra futó vaddal való találkozás esetén, gyakorlatilag védhetetlen az ütközés. Éppen ezért, ha egy állat megcsillanó szemét látjuk az út szélén, akkor érdemes nagyon lelassítani és megfigyelni, hogy szándékozik-e átkelni. Amennyiben az út felé tart, akkor meg kell állni és megvárni, amíg átmegy rajta. Számítani kell arra is, hogy általában nem egyedül van, vagy, hogy a reflektortól megriad és lecövekel az út közepén – említette a lehetséges eseteket a vadász. 

A vad a vadásztársaságé 

Vadakkal történő ütközéskor a korábbi bírói gyakorlatban gyakrabban élhettek az autósok kártérítési igénnyel a helyileg illetékes vadásztársaság felé.

- A jelenlegi törvényi szabályozás erősebben védi a vadásztársaságokat egy esetleges vad elütésekor, mint korábban. Tehát csak akkor terheli őket kártérítési felelősség, ha bizonyítható, hogy a vad megjelenése a vadászatra jogosult tevékenységével áll összefüggésben, például, ha etetés vagy kergetés miatt tévedt ki az útra. Továbbá a vadászati törvény újonnan azt is kimondja, hogy a gyorsforgalmi utak üzemeltetőjének megfelelő kerítéssel biztosítania kell, hogy a vad ne juthasson fel az útra. A közútkezelőnek pedig feladata az utak szélén található növényzet gondozása úgy, hogy az belátható legyen. Amennyiben azonban nincsen felróható magatartás egyik fél, még az autós részéről sem, akkor mindenki viseli a saját kárával járó anyagi terheket. Vad elütésnél mindig a rendőrséget kell értesíteni, aki szól az illetékes vadásztársaságnak, akinek a tulajdonában van a balesetet szenvedett állat. Súlyos büntetésre számíthat az, aki hazaviszi az elgázolt vadat, mert ez lopásnak minősül. A vad ellopásáért kiszabható büntetés az állat értékével arányos. Egy őzé megközelítheti a 300 ezer forintot, egy szarvasé pedig akár milliós összegre is rúghat – hangsúlyozta a vadászati kamarai titkár.