A zuzmóban látta meg a kincset

A Borsod megyében élő, a közvélemény számára kevésbé ismert tudósok bemutatására vállalkozott az Észak-Magyarország, a lap 1963. december 24-i számában. 

„Miskolc szerény tudósa, Fóriss Ferenc alig fél évszázad alatt negyvenezer zuzmót gyűjtött össze! Egyedülálló teljesítmény az országban. (...) 
Nem túlzás; a csendes szavú, egyszerű, termetre arasznyinak mondható tanárember, amíg nyugalomba nem vonult, napi iskolai munkája mellett szakított időt a temérdek kincs összehalmozására. Egyesek mosolyoghatnak: miféle kincs a jelentéktelen zuzmóflóra? A növényvilág „alsórendű” fajtáihoz sorolják. Igen, de azt már kevesen tudják, hogy a sziklán tenyésző zuzmók segítik azok szétmállását és a fejlettebb növények számára való termővé tételét. S különben is az emberiség számára kordába fogható hasznot csak az hajt, ami ismeretes előtte” – írta a lap szerzője, mielőtt átadta volna a szót Fóriss Ferencnek.

„Erőmtől, munkabírásomtól függően évi 6000-7000 darabot küldök a múzeumnak teljes rendezettséggel, sorszámozotton, katalogizálva, összesen 25 ezer példányt vesz át a Nemzeti Múzeum, de a 40 ezerből szeretnék visszatartani egy 5-6 ezerből álló törzset a miskolci múzeumnak, hogy munkásságom ne maradjon itt nyomtalan” – idézte a beszámoló a tudós tanárembert.

Fóriss Ferenc munkásságának eredményére napjainkban a Kazinczy Ferenc Múzeum honlapján is a nyomára bukkanhatunk. A természetrajzi gyűjtemény leírásában ez áll: „A Fóriss Ferenc hagyatékából származó zuzmógyűjtemény 9000 feletti tételszámával ugyancsak jelentős, valamint a jeles lichenológus kéziratait, katalógusait, könyv- és szeparátum-gyűjteményét is ebben találhatjuk.”