Intenzív év előtt áll százhuszonötödik esztendejében a Herman Ottó Múzeum

Az év végén felsővezetői szinten változások történtek. A Miskolci Galéria tagintézményvezető-igazgatóhelyettesi pozícióját 2024 elejétől Kákóczki András tölti be az elkövetkező három évben. „Elődje, Kónya Ábel egy másik, szakmai tudásának és tapasztalatának továbbra is megfelelő vezetői pozíciót fogadott el a múzeumon belül. Továbbá Szörényi Gábor András lett újra a régészeti és műemléki ügyekért felelős igazgatóhelyettes, immár harmadik ciklusát megkezdve” – sorolta a legfőbb pozíciókat az igazgató a Boon.hu-nak.

Létszámot bővítettek

Még tavaly döntött az önkormányzat a létszámbővítésről.

„Ez nagyon fontos számunkra, mivel az elmúlt két évben épületekkel bővült a múzeum. 2024. március 1-jétől új helyszínen két gyönyörű, állandó kiállítással fogadja látogatóinkat a képtárunk, de hamarosan szeretnénk megnyitni a Folk Komplex, azaz a korábbi Lézerpont épületét is, amit 2023 elején vettünk használatba. Decemberre sikerült feltöltenünk helyeinket, így ma már 142 fővel dolgozunk, igaz, egyelőre viszonylag nagy a fluktuáció. A létszámunk országosan kimagasló, nem csoda, ha a vidék legnagyobb múzeumának tartanak bennünket – mondta el az igazgató, majd beszélt a pénzről is.

– A múzeum költségvetése mind a leköszönő, mind az előttünk álló gazdálkodási évben rendezett. Az energiafinanszírozás terén a fenntartó önkormányzat plusz százmilliót fordított a Herman Ottó Múzeum költségeire tavaly, miközben a téli időszakban mi is jelentős mértékben csökkentettük energiafelhasználásunkat. Saját forrásból megoldottuk a kazánok cseréjét a főépületben.” 

Pályázatok is segítik

Az elmúlt években kormányzati és önkormányzati döntésekkel egyaránt rendszeresen történtek béremelések.

„Bár ezek reálértéke nem tudta követni az inflációt, a humán erőforrás megtartásához nélkülözhetetlen segítséget jelentettek – mondta Szolyák Péter, aki elárulta, több mint harminc pályázat futott tavaly, vagy fut még jelenleg is.

– Ezek átlagban nyolcvanszázalékos támogatottságúak, de van köztük százszázalékos is. Az évben több mint huszonhétezer látogatója volt a Herman Ottó Múzeumnak. „Tavaly tizenhárom (állandó, időszaki, utazó- és virtuális) kiállításunk volt csak a főépületből kiindulva, három pedig előkészítés alatt van. Virtuális tárlatunk a régi képtárat mutatja be honlapunkon 3D-ben. Ez egy smart ponton keresztül elérhető lesz az új képtár épületében is. A kortárs képzőművészet központjában, a Miskolci Galériában természetesen sokkal több kiállításunk volt: a teljesség igénye nélkül megemlíthető a Rákóczi-házban a 26. Téli tárlat, a Haditudósítók 1942–43, a Hangszín II., az Ezüst Négyszög és a Miskolci Grafikai Triennálé, valamint a Thália-házhoz, a Feledy-házhoz és a Petró-házhoz kötődő további 13 tárlat. Van olyan, amelyik folyamatosan oktatási helyszín.”

A képtárról

Az új képtár épületének műszaki átadása decemberben megtörtént. „Terveink szerint március 1-jén meg is tudjuk nyitni a látogatók előtt két új állandó kiállítással. Az egyik címe A titkos és a publikus. Ez a magyar festészet körülbelül kétszázötven éves áttekintésére ad majd lehetőséget Kövesi István és Petró Sándor gyűjteményének segítségével. A másik tárlat címe Miskolc anno, mely a két világháború közötti Miskolcra, a »boldog békeidőkbe« repít minket a képzőművészeti alkotások segítségével. Ugyanitt nyílik egy kávézó és egy textilrestauráló látványműhely, ahová a látogatókat is rendszeresen beengedjük majd. A régi képtár területén már a Múzeumok Éjszakáján megrendeztünk egy kiállítást Ragyogás címmel, ami annyira jól sikerült, hogy az egynapos tárlatot végül egészen augusztus végéig meg kellett hosszabbítanunk. December 8-án A látható láthatatlan címmel nyílt egy fotókiállítás a régi képtárunk területének egyik felén. Ez 2024 júniusáig látogatható. A másik felén egy kis konferenciatermet alakítottunk ki, ahova akár hatvanan is beférnek” – sorolta az igazgató a régi és új képtárral kapcsolatos tényeket és teendőket.

Nyílik a Lézerpont is

„Az egykori Lézerpont, azaz a jövőbeni Folk Komplex épületében megtörtént a műtárgyak és egyéb ingóságok felmérése. Abban bízunk, hogy május 11-én, a város napján meg tudjuk nyitni hetente legalább néhány napra a nagyközönség előtt a Barna György-féle állandó kiállításainkat, A Kárpát-medence népviseletei és a Kismesterségek címmel” – mondta el az igazgató.

Ünnepeltek is 2023-ban

2013. november 20-án nyílt meg a Pannon-tenger Múzeum, ami tíz éve töretlen sikerrel működik. „A látogatók száma a kétszázötvenezret már biztosan meghaladta. Ősszel indítottunk egy beszélgetéssorozatot, ahol például a történetünkben egykor főszerepet játszó bányamérnökök, múzeumigazgatók és építész is feleleveníthette személyes, az ősfákhoz és a múzeumépítéshez kapcsolódó emlékeit. Beadtunk egy nemzetközi pályázatot, ami a jövőben lehetőséget biztosíthatna arra, hogy a kiállítások közül kettőt teljes egészében kicserélhessünk: így 2026 végén egy új természettudományos jégkorszaki tárlattal ajándékozhatnánk meg a miskolci és vármegyei lakosokat.”

Kiemelkedő teljesítmény

Múzeumpedagógiában már több éve szárnyal a Herman Ottó Múzeum.

„Idén tizenhét témában kétszázhuszonnégy foglalkozáson vett részt közel négyezer-kétszáz gyermek. Két iskolával működünk együtt, tehetséggondozás céljából és a korai iskolaelhagyás ellensúlyozása érdekében. A Múzeumok Őszi Fesztiválja szervezői a Süni-szimbólum tízéves jubileuma alkalmából 2023-ban először hirdették meg az Arany Süni vándordíjat, melyet elsőként a Herman Ottó Múzeum nyert el nagy versenyben egy múzeumpedagógiai, fesztiváli programjával. Reméljük, ez a rangos elismerés jövőre is nálunk maradhat” – mondta az igazgató, majd folytatta a felsorolást azzal, hogy a lillafüredi Herman Ottó Emlékházban Melnik Marianna lett az új vezető, akinek irányítása alatt megnövelték a látogatószámot és ezáltal a bevételt is.

Az Alkotóházban 2023 nyarán a XXX. Nyári Képzőművészeti Szabadiskolát rendezték meg, ahol januártól újra meghirdetik az immár hagyományos felvételi előkészítőket is a képző- vagy iparművészeti, illetve építész szakokra jelentkező középiskolásoknak.

Kutatók kedvére

A Miskolci Egyetemmel még tavaly aláírtak egy megújított együttműködési megállapodást. „Remélhetőleg már 2024 februárjától, de szeptembertől szinte biztosan új múzeumszakmai képzések indulnak – árulta el az igazgató. Hozzátette, számos konferenciát szerveztek 2023-ban is. – A teljesség igénye nélkül volt köztük régészeti, múzeumandragógiai, smart múzeumfejlesztési, digitalizálási, grafikai szakmai, valamint olyan is, amivel korábbi munkatársainkra emlékeztünk: Leszih Andorra és Megay Gézára.”

Szükséges a működéshez

A Feledy-házban tetőjavítás volt, a Rákóczi-házban pedig a fűtési rendszert mérték fel, hogy 2024-ben itt is kicserélhessék a kazánokat.

„Gyűjteménygyarapodás terén nagy számokat nem tudok mondani, de mint általában, legalább százezer darabbal gazdagodott a régészeti gyűjteményünk, az ásványgyűjteményünk pedig mintegy százötven tétellel. Néprajzi gyűjteményünk és adattárunk csaknem száz tétellel, a képzőművészeti pedig tizenkilenccel nőtt – mondta el Szolyák Péter.”

Kiemelte, két éve kezdték el szervezni a múzeumi boltot, ami mára hálózat lett, és 2024-ben is további bővülésnek néz elébe.

Az idei még fontosabb év lesz

„Fennállásunk 125. évét ünnepeljük. Intenzív és látványos működést terveztünk erre az évre. Történetünket például egy albumszerű kötetben foglaljuk össze. A magyar kultúra napján rögtön egy nagy felütéssel kezdünk: a Tímármalom utcai raktárbázisunkon megnyitjuk az NKA Géniusz-pályázatának keretéből felépített régészeti látványraktár-kiállításunkat, melynek címe Találmányok a földből. 2022 után idén tavasszal ismét mi adunk helyet egy nyolcnapos kísérleti régészeti kurzusnak külföldi és magyar egyetemisták részvételével, amelynek főszervezője a Francia Természettudományi Múzeum. Ezenkívül szeretnénk egy nagy múzeumszakmai találkozót is szervezni Miskolcra az év vége felé” – mondta Szolyák Péter, majd hozzátette, kiemelt céljuk megpályázni a következő Év Múzeuma díjat, amit legutóbb huszonnégy éve nyert el a Herman Ottó Múzeum.