2024.03.02. 20:00
Szabadságvesztésre ítélték a Science Múzeum-ügy néhány felelősét
A konkrét büntetés, azaz annak mértéke nem derül ki a bírósági ítéletről kiadott sajtóközleményből, és azt az elévülés is befolyásolhatja.
Így néz ki most az egyetemi fűtőmű épülete. Amikor levonultak a kivitelezők, már 70 százalékos mértékben kész voltak a felújításával
Fotó: Bujdos Tibor
A napokban tárgyalta a Kúria harmadfokon a Science Múzeummal kapcsolatos büntetőügyet. A feljelentést még annak idején dr. Kriza Ákos polgármester idején tették meg: a büntetőeljárás különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények gyanúja miatt indult. Elsőfokon a Miskolci Törvényszék bűncselekmény hiányában mentette fel a nyolc vádlottat, ám az ügyész fellebbezett, és másodfokon a Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta az ítéletet. Két vádlott esetén maradt a felmentés, a többiek esetén azonban megállapították a bűncselekményt, de az ítélet akkor még nem vált jogerőssé. Most, harmadfokon a Kúria valamennyit változtatott a másodfokú ítéleten, de a bűncselekmény továbbra is fennáll az érintettek esetében. A Kúria a döntésről szóló sajtóközleményt kérésünkre eljuttatták szerkesztőségünkbe.
Halmazati büntetés
Idézzük belőle a vonatkozó részeket:
"Az I. rendű, a III. rendű és a IV. rendű vádlott költségvetést károsító bűncselekményét bűnsegédként elkövetett költségvetési csalás bűntettének [Btk. 396. § (1) bekezdés a) pont, (4) bekezdés a) pont] és a közbizalom elleni bűncselekményét bűnsegédként, folytatólagosan elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségének [Btk. 345. §] minősítette. Rendelkezett arról, hogy az I. rendű, a III. rendű és IV. rendű vádlott esetében a halmazati büntetésül kiszabott szabadságvesztés – annak utólagos végrehajtása esetén – fokozata börtön és e vádlottak legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének letöltését követően bocsáthatók feltételes szabadságra. Egyebekben a másodfokú ítéletet az I. rendű, a III. rendű, a IV. rendű és a VI. rendű vádlott tekintetében helybenhagyta".
Ezt is megállapították
A Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítélete kapcsán a Kúria megállapította: "az ítélőtábla az irányadó tényállás alapján okszerűen következtetett a teljes körű felülbírálattal érintett I. rendű, III. rendű és IV. rendű vádlottak bűnösségére a felrótt cselekményekben; míg a korlátozott felülbírálattal érintett VI. rendű vádlott esetében a Kúria olyan további tényt, körülményt nem észlelt, amely miatt a VI. rendű vádlottat fel kellene menteni, illetve vele szemben az eljárást meg kellene szüntetni".
Nem tudni, pontosan mi a büntetés
Az ítélet kapcsán kiadott sajtóközlemény részleteibe most nem megyünk bele. Annyit elmondhatunk, hogy a másodfokú ítéletet súlyosították, az azonban nem derült ki, hogy ez pontosan milyen büntetést jelent, hiszen a közleményben nincs benne a büntetés mértéke: nem tartalmazza a korábbi, erre vonatkozó másodfokú ítélet részleteit. Kértük a Kúria sajtóosztályának segítségét, ám ők azt mondták, a másodfokú bíróság ítéletéről szóló információk megadása nem a Kúria feladata. Közölték viszont, hogy a Bírósági Határozatok Gyűjteményében találunk információt a másodfokú ítéletről, ám ezt a dokumentumot nem találtuk, nincsenek fent az említett tárhelyen. Érdeklődtünk a Debreceni Ítélőtábla sajtószóvivőjénél is a büntetési tételekről, amint választ kapunk kérdéseinkre, közöljük.
A súlyosítás elévült. De mi is az?
A mostani, harmadfokú ítélet kapcsán még a következőt megtudtuk a Kúriától: "Az ügyészi fellebbezés az I. rendű, a III. rendű és a IV. rendű vádlott esetében a kiszabott büntetés súlyosítását, míg a VI. rendű vádlott esetében intézkedés helyett büntetés kiszabását célozta. Azonban jelen ügyben az időmúlás meghaladja az elévülési időt. A felrótt cselekmények elkövetési ideje 2011-2012 március közé tehető. Az időmúlás több mint tíz évet meghaladó. Ez valamennyi vádlott javára értékelendő, miként a másodfokú ítélet kihirdetése óta eltelt idő is. Erre figyelemmel a másodfokú bíróság által kiszabott büntetések súlyosítását, illetve intézkedés helyett büntetés kiszabását a Kúria nem látta indokoltnak". A fentiek miatt így nem derült ki, hogy mire vonatkozik az elévülés az ítéletben.
Több mint tíz éve épült volna meg a Science Múzeum
Mint arról korábban többször írtunk, a Science Múzeumot az egyetemi fűtőmű épületében alakították volna ki, erre uniós forrást kapott Miskolc a kormánytól 2011-ben. Olyan látványközpontot – Science Múzeumot – álmodtak oda, amelyben 4 ezer négyzetméteren interaktívan, játékos formában mutatják be a műszaki és természettudományos élet eredményeit, érdekességeit. A Káli Sándor vezette Miskolc a projektre 1,7 milliárd forintot kapott, 196 millió forint önrész vállalt a város.
Ám a beruházásból nem lett semmi. A városvezetésváltás után dr. Kriza Ákos polgármesterségének idején kiderült, hogy ezer sebből vérzik a fűtőműprojekt, komoly elszámolási problémákról beszéltek. Az eredmény: 2015. augusztus 18-án dr. Kriza Ákos felmondta a szerződést, egy zárt ülésen hozott határozattal a miskolci közgyűlés leállította a projektet. Ez azt jelentette, hogy a város kénytelen volt a több mint 1 milliárd forint támogatást visszafizetni.
Az ügyben az önkormányzat az elrendelt belső vizsgálat eredményeképpen 2014-ben tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, amely alapján nyomozás indult, majd a vádemelésre 2019-ben került sor. Most kerülhetett pont az ügy végére.
Az egyetemi fűtőmű épülete ma is üresen áll. A miskolci önkormányzat értékesítette, jelenleg állami tulajdonban van, de törvény rendelkezik arról, hogy átadják a Miskolci Egyetemnek az épületet. Azt nem tudni, hogy ez mikor történhet meg.