Miskolc a hazai meteorológia különleges kis szigete

Miniszteri kitüntetéseket adott át a meteorológiában dolgozó szakembereknek március 26-án dr. Koncz Zsófia, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára a HungaroMet – régebbi nevén Országos Meteorológiai Szolgálat – székházában, a Meteorológiai Világnap alkalmából.
A díjazottak között volt Erdődiné Molnár Zsófia, a HungaroMet miskolci meteorológusa is, aki Miniszteri Elismerő Oklevelet kapott példaértékű szakmai elhivatottságáért és odaadó munkájáért, mellyel a tavi viharjelző szolgálat újjászervezését, kialakítását elősegítette. Továbbá áldozatkész tevékenységéért, melyet a minőségügyi előírások kidolgozásában, az agrometeorológiai előrejelzések és agroklimatológiai információk közzétételében, az információk fejlesztésében nyújtott.
Arról, hogy mit is takarnak ezek az elismerő szavak a mindennapi munkában, a díjazottat kérdeztük.

Két fontos feladat

Nem is gondolnánk, hogy Miskolcon, a Vasgyári Tűzoltóság épületének egyik irodájában a HungaroMet két meteorológusa dolgozik. Ez azért is különleges, mert a szolgáltató meteorológusai a budapesti központban és a Siófoki Obszervatóriumban látják el munkájukat. Miskolcon két egymástól nagyon távol álló dologgal foglalkoznak: az egyik a tavi viharjelzés, a másik pedig az agrometeorológia. A tavi viharjelzést a siófoki kollégákkal együtt végzik, ez azt jelenti, hogy ha megnyomják a viharjelzés gombot, akkor élesedik a viharjelző rendszer a Balatonon, a Velencei tavon vagy a Tisza tónál.
Agrometeorológiával csak Miskolcon foglalkoznak a HungaroMetnél, Erdődiné Molnár Zsófia és meteorológus társa, Kovács Attila. A miskolci állomáson egy észlelő kolléga segíti a munkájukat.
A meteorológiához elengedhetetlen a természettudományos érdeklődés, mindig jobban érdekelte a fizika, a matematika és a földrajz, mint a humán tárgyak, annak ellenére, hogy középiskolában történelem tagozatra járt. A pályaválasztásnál volt benne egy olyan indíttatás is, hogy szeretett volna valami olyasmivel foglalkozni, amivel kevesen – válaszolta a meteorológus arra a kérésre, hogyan választja valaki ezt a különleges pályát.

Kevesen választják a képzést

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi karán képzik a meteorológusokat. Amikor ő végzett, ez öt éves osztatlan képzést jelentett, jelenleg többféle alapszak után lehet meteorológia mesterképzést választani. Sajnos nem túl sokan választják ezt a képzést, az ő évfolyama kilenc fős volt, de régen akár húsz fős évfolyamok is előfordultak, napjainkban néha az is problémát okoz, hogy a mesterképzés elindításához szükséges minimális öt fő megkezdje a tanulmányait – mondta a képzésről és az utánpótlás nehézségeiről.

Hatalmas felelősséggel járó munka

A tavi viharjelzés hatalmas felelősséggel járó munka, amit huszonnégy órában kell végezni, így kollégájával 12 órás váltott munkaidőben dolgoznak, éjjel-nappal. Szél erősödése esetén harminc perccel hamarabb kint kell lennie a jelzésnek, hogy mindenkinek legyen esélye elhagyni a tavakat, akik jellemzően a tavaszi és őszi időszakban horgászok, nyáron pedig nyaraló emberek. A vízimentők és a vízi rendőrök is az ő jelzéseik szerint dolgoznak, ha kapcsolnak egy másodfokú riasztást, akkor a vízi rendőrök már mennek a tóra és kiküldik a vízből a vízibicikliseket, első foknál pedig a partközelbe terelik a vízen tartózkodókat. Nemcsak az okozhat kárt, ha nem megy ki időben a jelzés, hanem az is, ha feleslegesen kapcsolnak jelzést, hiszen hazamennek a strandról az ott tartózkodók, így a szolgáltatóknak – vízibiciklis, fagyis, lángosos – nincs bevételük, illetve akár egy nyaralást is elronthatnak ezzel. Előnynek tartja, hogy ezt a munkát Miskolcról végezheti, így nem érzékeli, hogy egy rendezvény szervezője milyen horderejű döntést hoz az ő információi alapján, nem befolyásolja például a tömeg nagysága, egy fesztivál hangjai, csak az időjárásra tud hagyatkozni – meséli a tavi viharjelzésről, és eközben is folyamatosan az előtte lévő monitorokat nézi.

A tavi viharjelzés mellett az agrometeorológiai a másik terület, amivel foglalkoznak. Régen kiemelt jelentősége volt az akkori meteorológiai szolgálaton belül, ami a 2000-es években kezdett eltűnni, így a 2010-es évektől itt Miskolcon igyekeznek feléleszteni. Agrometeorológiai elemzéseket írnak hetente kétszer ilyenkor a vegetációs időszakban, amivel próbálják a gazdálkodókat segíteni. A téli időszakban pedig ennek a meteorológiai aloldalnak a fejlesztése zajlik, hogy a HungaroMet honlapján minél több hasznos információ legyen elérhető a gazdáknak – nyilatkozta az egyedülálló agrometeorológiai munkájukkal kapcsolatban.

Mennyire pontosan lehet előrejelezni az időjárást?

Arról, hogy mennyire pontosan lehet előrejelezni az időjárást, azt mondja, hogy a miskolci állomás fő profilja maximum a 36 óra, tehát ilyen időszakon belül viszonylag biztosan meg tudja mondani, hogy nem várható csapadék, de ez nagy mértékben időjárási helyzet függő. Van olyan helyzet is, amikor sokkal nagyobb egy előrejelzés bizonytalansága. Az elmúlt évtizedben elterjedtek a valószínűségi előrejelzések, amikor azt jelzik előre, hogy milyen valószínűséggel, hány százalék esély van egy bizonyos helyzetre, például mekkora valószínűséggel várható csapadék.
„Azt szoktam mondani, hogy 10-15 napnál hosszabb időre még magamnak se hinném el az előrejelzést”.

Mivel a légkör fizikailag kaotikus rendszer és a légkört leíró fizikai egyenleteknek nincs egzakt matematikai megoldása, hanem közelítéseket alkalmaznak, amiben már eleve benne van a bizonytalanság akár rövidebb távon is, ezért a hosszabb távú – harminc, hatvan napos – előrejelzéseknek nincs igazán tudományos alapja.

Nagyon szereti a viharokat

A meteorológusok időjárás-előrejelző modellek alapján dolgoznak, a modellező meteorológusok megalkotják ezeket és az előrejelző teszi hozzá a saját szakmai tapasztalatát, illetve vannak olyan előrejelzések, amik szimplán modellből kifejtett információkat tartalmaznak. A légkör fizikáját leíró folyamatok vannak a modellekben matematikai eszközök segítségével, és mivel minden modell más egy picit, ebból adódhatnak eltérések ugyanarra a területre, ugyanarra az időszakra vonatkozóan – fejti ki arra a kérdésre, hogy miért láthatunk eltérő időjárás-előrejelzéseket.

Magánemberként szereti a tavaszt, mint az emberek nagy része, de meteorológusként nincs kedvenc évszaka, inkább szereti az olyan időjárással kapcsolatos eseményeket, amik kihívással járnak, illetve ha történik bármi nem hétköznapi dolog a légkörben. Tavi viharjelzőként nagyon szereti a viharokat, főleg, ha azok nem váratlanok – válaszolja nevetve arra kérdésre, van-e kedvenc évszaka egy meteorológusnak.