Itt a koranyár és a májusi eső

A múlt hétvége óta tartó meleg időjárás kedvezően hatott az éppen kisorolt kukorica és napraforgó állományok gyors növekedéséhez. A megelőző csapadékos időszak után a talajban még megfelelő mennyiségű nedvességet találnak a növények az optimális fejlődéshez, bár gyorsan száradni kezdett a talaj – írja legfrissebb agrometeorológiai elemzésében a met.hu.

Nő a csapadékhajlam

- Csak jelentéktelen mennyiségű csapadék hullott felénk, várjuk már a nagyobb esőt – mondta eé Taskó József a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vármegyei elnöke. A 27-28 fokos melegben teljesen kiszáradt a talaj felső rétege. Korábban kalászol a búza, de a magassága nem éri el az ilyenkor szokásosat. Kalászvédelmet is kell csinálni, mert sok lett a kártevő is - tette hozzá. Az előttünk álló időszakban ismét nő a csapadékhajlam, záporok öntöznek előbb az ország délnyugati, majd vasárnap főként az északi felén. A mögöttünk álló egy hétben nagyrészt száraz, többnyire napos időjárás volt a jellemző hazánkban. Összességében azonban az ország túlnyomó részén egy milliméter alatt alakult az elmúlt egy hét csapadékösszege. Áprilisban az ország jelentős részén 30 és 60 mm közötti csapadék hullott, ennél kevesebb az Alföld egyes részein és a Dunántúl keleti tájain esett. Ez az északi, északnyugati országrészben meghaladja a sokéves átlagot, a Dunántúl délkeleti tájain és az Alföld túlnyomó részén azonban 10-20 milliméterrel kevesebb annál. 

Átlagos a nedvességtartam 

A talaj  felső fél méteres rétege sokat száradt az elmúlt egy hét során, a felszínközeli néhány centiméter ismét teljesen kiszáradt. Kritikusan száraz felső 20 centiméteres talajréteg a déli országrész középső tájain található, míg máshol egyelőre kielégítő a talaj felső 20 illetve 50 centiméteres rétegének nedvességtartalma. A fél méternél mélyebb réteg továbbra is bőven tartalmaz nedvességet. A hőmérséklet gyorsan emelkedésnek indulta maximumok jellemzően 25 fok körül alakulnak, a napi középhőmérséklet pedig 15 és 20 fok közöttinek adódik. Az 5 centiméteren mért talajhőmérséklet is 15 fok fölé emelkedett. Az őszi vetések két-három héttel előrébb járnak a fejlődésben a szokásosnál. A kalászosok intenzíven növekednek, már a kalászhányás fázisában járnak. Az őszi káposztarepce elvirágzott vagy a virágzás végén jár, a becőképződés a jellemző, többfelé meglehetősen ritkásak az állományok. 

Hajt a napraforgó és a kukorica

A frissen kisorolt napraforgó és kukorica intenzíven fejlődik a múlt heti csapadék, és az utána érkezett meleg idő hatására, ugyanakkor az időjárás a gyomok növekedését is segítette. A gyümölcsfák már elvirágzottak, a terméskezdeményeket és a növekvő termést a nagyszámú kártevő mellett a múlt héten még többször veszélyeztették gyenge éjszakai fagyok. Az akác már az északi területeken, így Miskolc térségében is virágzik, csaknem egy hónappal korábban, mint 2023-ban, amikor fagykár is érte a növényeket. A fákon sok a virág, a napos, meleg, de nem forró idő kedvező a hordásra. A méhcsaládok a korai tavaszban is kellően meg tudtak erősödni, már január végén a mogyoróról hordták a virágport az enyhe napokon. Délen már elvirágzott, vagy a virágzás végén jár az egyik legfontosabb mézelő növényünk. Békésben nagyon sok volt a virág a fákon, de éppen a hűvös időszakra esett a dandárvirágzás, Nógrádban pedig többfelé elfagyott a virág. 

Itt a meleg

A folytatásban változékonyabbra fordul az idő, növekszik a csapadékhajlam, elsősorban záporos jellegű csapadékra van kilátás. A záporos időjárás a hét első felében is folytatódik. Összességében az előttünk álló egy hétben a Dunántúlon várható nagyobb mennyiségű csapadék, arrafelé területi átlagban is 10-30 milliméter, míg a Tiszántúlon többfelé alig fog esni, és tovább szárad a talaj. A hőmérséklet nem változik számottevően, jellemzően marad a kora nyárias meleg idő 25 fok körüli csúcsértékekkel, de a tartósabban csapadékos délnyugati tájakon pénteken 20 fok alatt maradnak a maximumok.