Paradicsom: így óvjuk meg a termést

Jelenleg az ültetések elvégzése után látszólag kevés teendő van a kiskertben – a szükséges nedvesség kijuttatásán kívül – ám a jó termés érdekében kell lépéseket tennünk. A boon.hu utánajárt, miket.  Annak ellenére, hogy a paradicsom a legnépszerűbb zöldségek közé tartozik, a gondozása igen összetett folyamatot igényel. Több kártevő és betegség támadásának van kitéve, és elég sok tennivalónk akad vele, mielőtt megkóstolhatnánk.

Vészes paradicsom helyzet

Dávid egy kiskert tulajdonosaként igyekszik többféle paradicsomot ültetni, nevelni. Kívánságra el is sorolja, hogy a bokros, kisebb méretű – melyből különböző színek is pompáznak majd a szüretelő kosárban – inkább a reggeli, vacsora kiegészítői, akár egy zsíros kenyérrel is kiváló fogást jelentenek a nyári melegben. A méretesebb – akár 8-10 centiméter átmérőjű darabok a szintén közkedvelt paradicsomleves alapanyagául szolgálnak, ezekből érthetően csak néhány darab található egy tövön – tájékoztat a kiskertész. Az eső utáni hőség kedvez a paradicsom különböző betegségeinek. Ilyenkor támad újult erővel a paradicsomvész, a paradicsom csúcsrothadás is megjelenik, és akkor még nem beszéltünk a levéltetűről, takácsatkáról és a paradicsomot felzabáló poloskáról. A tejes permetlé hatásos lehet mindegyikkel szemben is, de a hangsúly ebben az esetben is inkább a megelőzésen van – írja az edenkert.hu. A paradicsomvésznek számos tünete van. A paradicsom levelein szürkészöld, vizenyős majd zöldesbarna, elmosódott szélű foltok jelennek meg, majd  fehér gombagyep jelenhet meg a foltokon (ami széllel terjedve a következő fertőzések forrása lehet). A levelek később petyhüdten lógnak, majd elszáradnak. A levélnyélen és a növény szárán szabálytalan alakú, vizenyős, sötétbarna foltok láthatók. A fertőzés előrehaladtával ezen is kialakul a fehér gombagyep. A bogyótermésen nagy kiterjedésű, elmosódott szélű, vörösbarna foltok alakulnak ki. A bogyó belseje szürkésbarna. Az érett bogyók könnyen rohadnak, azon másodlagos penészgombák telepedhetnek meg. A védekezéshez a tejes permetlé elkészítéséhez csupán zsíros tejre (legalább 2,5 vagy 3,6 százalékos) és egy kis vízre van szükségünk. Ha csak néhány tövünk van, akkor elég egy kisebb szórófejes flakon, ha egy egész ültetvényünk, akkor a 7 literes permetezőt használjuk.

Hova ültessük?

Más zöldséghez hasonlóan, a paradicsomot a napsütötte helyeken és a szárazabb talajban lehet a legjobban termeszteni, így elkerülhetőek azok a betegségek, amelyek kedvelik az árnyékot és a nedvességet. Ajánlatos minden évben más helyre ültetni a paradicsomot, mert egyes kártevők a talajban maradhatnak. Hogyha gyenge talajjal rendelkezünk, vagy ha nem tudjuk minden évben más helyre ültetni a paradicsomokat, akkor próbáljuk ki a cserépben való termesztésüket. A legtöbb paradicsompalánta remekül fejlődik nagyméretű cserepekben, amelyeket olyan trágyázott földdel kell feltölteni, amely kifejezetten cserépben termesztett zöldségek számára van forgalomban. Csak arra kell odafigyelnünk, hogy a cserép mérete elég nagy legyen, legalább 30 centiméter átmérőjű, mivel vannak olyan paradicsomfajták, amelyek őszig elérhetik akár a 1,5 méter magasságot is. Vigyázzunk arra, hogy a paradicsomok rendszeresen és bőségesen legyenek öntözve a nyári időszakokban. Ajánlott délben öntözni a növényeket, hogy legyen elég idejük beszívni a vizet estig, amikor már lehűl a hőmérséklet.

A paradicsom kártevői

Gyökérgubacs fonálféreg: tápanyag és vízfelvétel gátolt, csökkenő növekedés, kis szár, kis termésmennyiség, szabadföldön és hajtatásban.

Paradicsom-aknázólégy: leveleken fehéres színű, kanyargós csatorna, akna látható

Gyapottok-bagolylepke: lárvái elsősorban a bogyót károsítják

Üvegházi molytetű: levéltorzulás, korompenész a mézharmaton, levélhullás, hajtatásban

Közönséges takácsatka szövedék a fonákon, levéltorzulás, levélhullás, szabadföldön és hajtatásban