Felhúzzuk a redőnyt és besüt a Nap - Interjú: Presser Gábor Kossuth-díjas zeneszerzővel

Miskolc - Néhány hét múlva, egészen pontosan február 2-án lesz A padlás című "musical-mese" bemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban. A művet nagyzenekarra hangszerelték újra néhány napja a teátrumban a darab zeneszerzőjének, Presser Gábornak, a Lokomotív GT együttes alapítójának az irányításával, aki maga is Miskolcon dolgozott. A zeneszerzővel akkor beszélgettünk.

Miként jött az ötlet, hogy a Miskolci Nemzeti Színház zenekarával együtt fognak dolgozni?

Presser Gábor: A miskolciak felkértek minket, hogy hozzuk el és legyen az előadásban zenekar.

Tervezett egyébként valami hasonlót A padlással kapcsolatban?

Presser Gábor: Igazándiból nem. Nem, mert minden évben valamelyik színház - sokszor több is - megújítja a darabot. Én mindig új előadásokat nézek, amerre utazom. Viszont azt, hogy szimfonikus zenekarral megcsináljuk azt régóta terveztük, csak éppen mindig azokat a dolgokat csináltuk úgymond helyette, amivel éppen "fojtogattak" minket. Két-három évvel ezelőtt aztán készen lettünk a kaposvári színházban, most pedig megérkeztünk Miskolcra vele.

Negyedszázada mutatták be A padlást. Mit jelent önnek ez a darab?

Presser Gábor: Vannak régebbi szerzeményeim is, hiszen 40 éves A képzelt riport... és azelőtt voltak Omega dalaim is. A padlás dalait nem érzem öregnek. Ngyon szeretem A padlás dolgait, mondhatni mindenét. Örülök, hogy most megcsináltuk, mert kegyetlen nagy munka volt az áthangszerelés. Nem bánok egy percet sem, amit erre fordítottunk.

Más lesz a mű az új zenei alaptól?

Presser Gábor: Olyan ez mint egy új díszlet. Vagy hogy felhúzzuk a redőnyt és besüt a Nap. "Semmi" más nem történik, "csak" a körülmények egyszer csak megváltoznak. Más ez a dimenzió.

Szokta hallgatni A padlást?

Presser Gábor: Nem. Ha valamit meg kell tanulni és nem emlékszem részletekre, akkor meghallgatom a régi felvételeket, de nem hallgatom a régi dolgaimat. Csak felidegesíteném magam, hogy mit rontottam el.

Miben más musicalt írni, mint mondjuk könnyűzenét?

Presser Gábor: a színházi zenében az a fontos, hogy a zene szolgálja a szituációt, a darabot, a gondolatot. Mindent szolgálnia kell, akármelyik jelenet akármelyik szereplőjének. Amikor egy dalt ír az ember egy előadónak, akkor az előadót kell szolgálnia. Az nem igaz, hogy egy Zoránnak írt dalt oda lehet adni például Révész Sándornak.

Visszakanyarodva A padláshoz: miként emlékszik a születésére?

Presser Gábor: Furcsa volt. Életünkben először elmentünk Sztevanovity Dusánnal alkotóházba. Annyira kínoztak már minket, hogy a Zorán lemezt fejezzük be és adjuk át a kiadónak, hogy eldöntöttük, elmegyünk egy pár napra. Sosem voltunk ilyen helyen és elmentünk Zsennyére. Elkezdtünk dolgozni, majd egy nap Dusán azt mondta: mutatok valamit. Ideadott nekem két-három oldalnyi valamit. Az volt A padlás szinopszisa. Onnantól - a hét közepétől szombatig - nagy vonalakban megírtuk A padlást. Ez annyira feldobott minket, hogy a következő napokban betudtuk fejezni a Zorán lemezt is.

Mi volt a kiindulópont?

Presser Gábor: A történet. Anélkül semmi nem lett volna! Onnantól számított minden, hogy Dusán leírta ezt a varázslatos történetet.

Hány alkalommal látta A padlást?

Presser Gábor: Sokszor. Azt hiszem, hogy minden magyarországi színházi előadást láttam.

A színházból kilépve milyen zenét hallgat szívesen?

Presser Gábor: Függetlenül attól, hogy nekem mi tetszik és az én ízlésem mit diktál azt hiszem, hogy helyt kellene adni a 100 évvel ezelőtt született daloknak, a fantasztikus 10-es, 20-as évekbeli kupléknak, a magyar népzenének, a komolyzenei daloknak, az egyház zenei daloknak, a rock zenének. A 60-as évek magyar rockzenéjének, hiszen minden ott indult. Az egy időszámítás kezdete, hogy az Illés zenekar letette az első 5-6 magyar számát. Ezt nem lehet eltörölni. Akkor egy kulturális időszámítás kezdődött Magyarországon.

Az LGT próbál már a februári koncertjeire?

Presser Gábor: Próbálunk, naná! Kőkeményen! Hogy mi lesz műsoron? Nem tudjuk, mert negyvenvalahány dal még fönt van a falon, és még mindig folyik a polemizálás, hogy mit lehet kihagyni. De nem tudjuk. Na innentől, ha bármi kiesik az mindenkinek fájni fog. Ám ennyit lehetetlen eljátszani: öt órás lenne a koncert.

Ha zenei tehetségkutató, akkor angolul, vagy magyarul énekeljen a versenyző?

Presser Gábor: Amikor benne voltam, elmondtam jónéhányszor, hogy kicsivel többet kapok attól az énekestől, aki tudja, hogy miről énekel. Ez most is érvényes

Sok tehetség van?

Presser Gábor: Igen és mindig is lesznek. Ezzel semmi baj nincs.

Arra emlékszik, hogy mikor járt legutóbb Miskolcon?

Presser Gábor: Nem olyan nagyon régen... Nem dolgozni jöttem... Úgy emlékszem valamikor tavaly tavasszal, csak úgy...

ÉM

A padlást Presserrel hangszerelik újra Miskolcon