Jubilál az Esztenás gyermektáncháza

„A közönség nagyjából négy évente kicserélődik, hiszen a gyerekek kinőnek belőle, de a népszerűségük töretlen. Egyéves kortól, amikor már totyog a baba nagyjából a kisiskoláskor végéig javasolt. A körjátékok inkább az óvodásoknak, a táncház második részében a moldvai csángó táncok pedig a nagyobbaknak próbálnak kedvezni – mondta Tóth Arnold, a zenekar vezetője. – A szülők segítségével az egyszerű lépéseket a kicsik könnyen is el tudják sajátítani. A személyiségfejlődés fontos része, hogy az élő zenével minél hamarabb találkozzanak a gyerekek. Nagy élményt jelentenek nekik a hangszerek. Nyelvi fejlődésük, valamint a mozgásuk kialakulása szempontjából is hasznos. A mondókák, a zene, az egyszerű gyermekdalok, mind ezt a célt szolgálják. A táncház apró közönségéről elmondható, hogy mire óvodába mennek, már ismerik az ott elhangzó dalokat. A magyar népzenének az a legnagyobb szépsége, hogy a megfelelő korosztálynak való nagyon egyszerű dalocskákból áll. A gyermekfolklór a ritmusról, a játékokról szól.”

A népzene az életük

Az évek során a táncház helyszínei változtak, ettől függően a befogadóképesség is. A nagy zsúfoltság senkinek nem jó, ezért viszonylag állandó a létszám, 50 és 100 fő között szokott lenni általában a szülőkkel együtt. Sokat számít, hogy Sinka Tímeát, a táncház vezetőjét, ismerik az óvodákban a néptáncfoglalkozások miatt. A közönség nagy része onnan érkezik, hiszen heti rendszerességgel találkoznak. Tímea végzettségét tekintve pedagógus, más szakképzésekkel is felvértezve, de jelenleg főállásban foglalkozik a néptáncoktatással. A zenekar egyes tagjainak a muzsikálás mellett civil foglalkozása van, de van olyan is, aki csak a zenének él. Arnold munkája a néprajzhoz kapcsolódik, ami szorosan kötődik a népi kultúrához a népzenén túl is. A táncház repertoárját együtt alakították ki az együttessel, Timi a táncos-mozgásos részét, a zenekar pedig a hangszeres tudást adta hozzá. Az évek során már jól összecsiszolódtak. Annyira, hogy az év bármely szakában akár tematikusan az aktuális ünnepekhez kapcsolódóan népszokásokat is beleszőve tudnak műsort összeállítani. Hiszen gyakran hívják őket óvodákba, iskolákba szerepelni a táncházon kívül is. Sokfelé jár az együttes, de a gyermektáncházzal és -műsorral leginkább Miskolcra és a megyébe kapnak meghívást. A zenész hozzátette továbbá, hogy a Csángó táncház és az Agyagbanda Barsi Csabával az a két formáció, amely majdnem ugyanezekkel a tagokkal, de más profillal lép színpadra. Inkább velük mennek távolabbra is, a megye határain túl.

Az élő zene varázsa

„Azóta járunk az Eszte­nás táncházba, amióta a nagyobbik lányom óvodás lett – mondta Oláh-Zólyomi Gabriella. – A pici lány pedig pár hónapos korától rendszeres látogatónak számít.” Gabriella nagyon szereti a zenét, és szerette volna megkedveltetni a gyerekeivel is. A péntek délutáni időpontot kiválónak tartja. Kapcsolattartásnak is jó, hiszen egy közösség részévé válnak, barátságok szövődnek itt. A dalokat, amelyeket itt megismertek, a gyerekek otthon is éneklik. A négyéves Levente édesanyja elmondta, hogy egy éve járnak a táncházba, a kisfiának nagyon tetszik. A beszédfejlődésben jól állt, de a mozgásfejlődésének sokat segített. Hozzátette, hogy több helyre is járnak a városba, ahol kisgyermekeknek tartanak foglalkozásokat, de ez a kedvenc helyük. Fontosnak tartja, hogy gazdagodjon a gyermeke belső világa, és ehhez az élő zene sokat hozzá tesz. A mozgás szabadsága, a szülővel együtt megélt élmény semmihez sem fogható.

A rendezvény bárki számára nyitott és ingyenes egy pályázatnak köszönhetően. A táncház egy hároméves projekt keretin belül valósul meg, amelynek a Háromkő Egyesület a szervezője, és a „Generációk Táncháza” nevet viseli. A legközelebbi alkalom november 15-én lesz a Fráter György Katolikus Gimnáziumban.