Finomságában is szenvedélyes művész

A nagy sikerű Don Juan kapcsán beszélgettünk a művésznővel, aki már harmadik évadát tölti a Miskolci Nemzeti Színháznál.

– A női főszereplő, Donna Elvira, akit játszom, egy fiatal nő, aki apácának készült, de Don Juan elcsábította őt. Mindkettőjük erős hittel, értékrenddel bír, csak ezek éppen máshoz köthetőek: a férfi a szabadságban, a nő Istenben, egy felsőbb vezettetésben hisz. A történetükben a kettő közötti feszültség bontakozik ki. A saját karakterem szimpatikus számomra, hiszen Donna Elvira nagyon szenvedélyes, akaratos és még fájdalmában is szeretné figyelmeztetni, megmenteni Don Juan-t a bűnei okozta biztos pusztulástól. Amikor elindulnak az érzelmek, erősségem, hogy jókor tudom bekapcsolni őket, ami ebben a darabban is segítségemre van. Meghatározó, hogy itt pontos, alaposan átgondolt emberképek jelennek meg, amelyekben a néző is magára ismerhet – emelte ki Mészöly Anna.

Dinamikus jelenetek

A Don Juan sikerét a színésznő szerint a bátor, pontosan átgondolt rendezés és a jól megformált karakterek adják.

– Nagy koncentrációt igénylő helyzet, hogy mindössze két alkalommal tűnök fel a darabban és közte eltelik másfél óra. Nagy hévvel, érzelemgazdagon kell bejönnöm, másodszor úgy, mintha azt a másfél órát is végigjátszottam volna. Valójában mindkét jelenet egy monológba sűrített gondolat- és érzelemömleny, ahol fontos a tömör megfogalmazás. Pontosan kell tudnom, hogy az adott mondattal, szövegrésszel mit mutatok meg, mit akarok kifejezni. Mások mellett Donna Elvira hosszas mondandója alatt is, Don Juan figyelme elkalandozik. A férfi már az elején tudja, hogy a hozzá érkezők mit szeretnének vele közölni – ezt kifejezve jelennek meg az angol nyelvű dalbetétek. Az eredeti Molière dráma szövegéhez képest ez plusz rész, impresszív látványvilágot kölcsönöz, ami bátor megoldás Szűcs Artur rendező részéről – osztotta meg a kulisszatitkot a színésznő.

Megtalálják a kihívások

Megtalálják az olyan szerepek is, amelyekben saját személyiségétől eltérő jellemet formáz.

– Színészi alkatomban valószínűleg van egy finomság, ami miatt megkaphattam Édes Annát, Irinát a Három nővérből, a spanyol királynét a Ruy Blas-ból és Donna Elvirát is. Viszont ugyanúgy elő tudom hívni magamból az akaratosságot, az irigységet, a féltékenységet, a dühöt és a gonoszságot is, mint, ahogy szeretettel, alázattal, vagy szorgalommal tudok fordulni egy-egy helyzethez, mert azok is bennem vannak. Van, ami hamarabb következik az ember alkatából, de nagyon üdítő, és megtisztelő az is, amikor valami olyat kell mutatnom, előhoznom magamból, ami nem egyértelműen illik rám, amivel meg kell küzdenem. Mindez nem azt jelenti, hogy közben teljesen más emberré válok, hiszen ez lehetetlen, hanem inkább azt, hogy a fókusz ez eddig kevésbé láttatott részen van, ehhez pedig olyan eszközöket használhatok, amit eddig nem. Most például kihívás számomra, hogy a Hegedűs a háztetőnben egy nyers, gyakorlatias, irányító, a maga módján határozott női karaktert alakítok és mindezt egy zenés darabban, ahol egyszerre kell énekelnem és táncolnom – árulta el a művésznő.