A mezőkövesdi nagytemplom ünnepe

Építésének kétszázötvenedik évfordulóját ünnepelte a Szent László-templom. Az egyházközség havonta ünnepi programokkal készült az eseménysorozat csúcspontját jelentő Szent László-búcsúra, amelyet június 27-én tartottak.

Sok segítő

A szentmise kezdetén Ócsai János, az egyházközség világi elnöke köszöntötte a vendégeket, emlékeztetve arra, hogy a barokk stílusban épült templom gótikus kápolnája a török hódoltság előtti korból származik.

Mint mondta, most új oltárt és felolvasóállványt is avatnak, amelynek elkészüléséhez, elhelyezéséhez, az ünnep létrejöttéhez számos mezőkövesdi adakozó hívő, vállalkozó, alkotó, az önkormányzat is segítséget nyújtott, így Laczkó Pető Mihály, Laczkó Pető Bálint, az Új-Dacit Kft., Bakai Kft., Divinyiné Kiss Mária, az Effata Karizmatikus Közösség és Kiss Mátyás.

Dr. Ternyák Csaba egri érsek Takács István festőművészt méltatta, megemlítette az egri bazilikát díszítő alkotását, amely két bazilikát, az egrit és a római Szent Pétert ábrázolja; Egerből két körmenet indul Rómába, az egyikben történelmi személyiségek, a szent királyok, a másikban népviseletbe, köztük matyóba öltözött emberek. A felirat: Uram, kihez mennénk, az örök élet igéi nálad vannak. Kifejtette, manapság szirénhangok próbálják elterelni a figyelmet az értékes dolgokról. Mint mondta, Takács István festménye az 1950-es években készült, kifejezi a művész Jézusba vetett hitét, Szent Péter székéhez való ragaszkodást Mindszenty bíboros bebörtönzése, az államosítás, üldözés évtizedében. Felidézte Szent László tiszteletét s tetteit, amelyekkel megszilárdította Szent István államát. A kereszténység vele lett a magyar kultúra, identitás része. Köszönetet mondott Böcskei László nagyváradi megyéspüspöknek, hogy a szent király ott őrzött ereklyéje eljöhetett Mezőkövesdre, ahol kifejezheti tiszteletét, hiszen fizikai valójában is itt van a király. Az érsek hozzátette, reméli, Szent László a kövesdi férfiak példaképe is lesz, nőjenek föl ideáljához. A búcsúi misét körmenet zárta.

Sok csapás

A templom és a freskók történetéről korábban Árvainé Pál Piroska és Laczkó Pető Mihály tartottak előadásokat. Ezekből kiderült, az 1400-as években már kőtemploma volt a városnak, ez bizonyult szűkösnek, romosnak, s bontották el részben, majd bővítették 1769-től kezdve. Az új épület sok csapást élt meg, 1863-ban le is kellett zárni és ismételten felújítani, majd 1875-ben szentelték föl, de említhető a torony 1956-os lelövése is. Takács István előbb a gótikus Mária-kápolnát festette 1933-ban, majd a főhajó freskóit is elkészítette az 1940-es évektől kezdve az 1960-as évekig.

Kapcsolódó cikk:

Lovasok zarándoklata a király kegyhelyén

(A borítóképen: A búcsúi misét körmenet zárta)