A költészetet kedvelőket szólítja meg a Parnasszus

„A vers legyen veletek!” – ezzel a biztatással, a kultikus film ismert mondatának, „az erő legyen veled!” átiratával köszönti olvasóit a Parnasszus honlapján Turczi István költő, alapító főszerkesztő. A költészeti folyóirat 25 éves létezését ünnepli. A jubileumi rendezvénysorozat miskolci állomása a II. Rákóczi Ferenc Megyei és Városi Könyvtárban volt a napokban. A beszélgetésen szó esett a kezdetekről, a lap alapításának körülményeiről és arról a munkáról, amelyet a mai napig odaadással végeznek. Negyed évszázad alatt szerzők sokasága csatlakozott a laphoz. Irodalmi műhellyé alakult Turczi István és felesége, Pálos Anna fővárosi – zuglói – otthona. Többen is írnak arról, milyen sokat köszönhetnek a Parnasszusnak, és a fiatal tehetségeket támogató, de az idősebbekről sem megfeledkező szerkesztőknek.

Ismert miskolci alkotók

A jubileumi számban több olyan szerző írását is olvashatjuk, aki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében él, vagy itt született, esetleg itt tanult vagy dolgozott. Helyet kapott a lapban a miskolci születésű Csobánka Zsuzsa verse, Kabdebó Lóránt irodalomtörténész esszéje. Ugyanakkor Vass Tibor költő, képzőművész – a folyóirat képzőművészeti szerkesztője – és Fecske Csaba is egy kis­esszével köszönti a Parnasszust. Megjelentek a lapban a képzőművész-tanár, Homonna György montázsai is. A lap alkalmi logója pedig a miskolci Takács József „betűmester” alkotása.

Turczi István az 1980-as évektől kezdve folyamatosan publikál, verseskötetei, regényei, műfordításai és drámai művei jelennek meg itthon és külföldön. A költészeti folyóirat és verskiadó alapítójaként feladatának tartja a magyar költészet szolgálatát, az ifjú tehetségek felkutatását és publikációs lehetőséghez juttatását. Az utóbbi évtizedek egyik legaktívabb irodalomszervezője, egyetemi oktató, számos akadémia és szakmai szervezet vezetője, tagja.

A negyedévente megjelenő lap abban mindenképpen egyedi, hogy nem irodalmi, hanem költészeti. Csak verset, versfordítást és tanulmányt, esszét közölnek. A másik különlegessége, hogy a fiataloknak fórumot ad – mondta Turczi István. A legtehetségesebbek egy idő után a Parnasszus könyvekben debütáltak. A 21. században a legnagyobb probléma az, hogy sokszor a tehetséges emberek nem jutnak el a közönségig, ebben kell segíteni őket és odafigyelni rájuk – tette hozzá. Az eltelt évtizedek alatt sok minden változott, így a versek is. A módszerek, trendek, tendenciák hullámoznak, ahogyan a divat. Régi elemek visszatérnek, majd eltűnnek, és más, valami új kerül előtérbe. Ilyen új, modern térhódítás a slam poetry, az „itt és most” költészete, melynek az az erőssége, ami a gyengéje. Direktben, azonnal hat, de csak élőben, leírva már erőtlen a szöveg, és később aktualitását is vesztheti – fejtette ki a főszerkesztő. Valami azonban sosem évül el, mondanivalója örök, a klasszikus költőink művei, akik zseniálisan, pontosan, precízen írtak. Tehetségük, nagyságuk vitathatatlan évszázadok távlatából is. A valamikori költők, írók rendszerint kávéházakban gyűltek össze, és alkottak. Ma azonban egyre kevesebb a tér, a lehetőség, a közösségi megmozdulás. Az emberek sokkal inkább magukba fordulnak, az online térben „élnek”. Már házibulik sincsenek. A világ megváltozott, de a költészetnek és a költőknek még mindig ott van a zuglói terasz és a Parnasszus – szögezte le Turczi István.

(A borítóképen: Turczi István, a Parnasszus főszerkesztője az esten, az új trend szerint maszkkal)