Hiteles olvasmányok a nemzettragédiáról

A kötet szerkesztője Fehér József irodalomtörténész, aki 72 szemelvényt válogatott a könyvbe 42 szerzőtől. A versek és prózák alkotói XX. századi irodalmunk nagyjai, ám olyan helyi szerzők is bekerültek az olvasókönyvbe, akik nem szerepelnek az irodalmi fősodorban, de helyük volt ebben a válogatásban. A könyv a Trianon Emlékbizottság felkérésére készült az emlékévben.

A társszerkesztő, vagyis Nyiri Péter, a széphalmi Magyar Nyelv Múzeumának igazgatója elmondta: Fehér József nemcsak a múlt évszázad irodalmának, de a magyar nyelvnek is jó ismerője, éppen ezért egy nagyon hiteles válogatást tudott az olvasók elé tárni. Hozzátette: mindez kiegészül egy széles körű helytörténeti ismerettel is, így kaptak a kötetben helyet az ebből a szempontból is fontos alkotók. Így aztán József Attila, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály mellett megjelennek Farkas Andor, Sáfáry László, vagy Kántor Mihály művei is – tette hozzá az igazgató. Kiemelte: mindannyian hitelesen szólalnak meg a trianoni traumáról, ezzel együtt többen Zemplénben éltek, ott is alkottak a szerzők közül. Így a hely szelleme is megnyilvánul a kötetben – közölte a társszerző.

Nyiri Péter elmondta azt is: Fehér József több mint harminc éven keresztül munkálkodott a sátoraljaújhelyi Kazinczy Ferenc Múzeumban, a Kazinczy Társaságban, jól ismeri nemcsak a határon inneni, hanem határon túli területek jelentős részét, például a Partiumot, Felvidéket és Kárpátalját. Ennek a szellemi és lelki tudásnak a gazdagsága köszön vissza a válogatásból – emelte ki az igazgató. Megemlítette: a kötet súlyos mondanivalókat tartalmaz, fájdalmas, de erőt is lehet belőle meríteni. Meglátása szerint a kötet nem más, mint a „lelki Trianon” megéneklése. A szépirodalom emelt műveltségű nyelvezete a maga módján szól az ország történelmének talán legnagyobb traumájáról. Nyiri Péter aláhúzta: a hazával együtt az irodalmi élet is szétszaggattatott, ami után érezhetően elindult egy külön nyelvi fejlődés, hiszen megszakadtak a kapcsolatok, a külhoni területek kapcsolatai az anyaországi irodalommal.

Nemcsak a helyiek tragédiája

Fehér József elmondta: azokat a szemelvényeket helyezte előtérbe a válogatásnál, amelyek szubjektív elemeket is tartalmaznak.

Hangsúlyozta: Trianon szempontjából Sátoraljaújhely egy szimbolikus város, hiszen az akkor kialakított csehszlovák–magyar határ kettévágta a települést. Vagyis a várost érintő tragédia nemcsak a helyieket érintette meg, hanem az ország más területein élőket is. Példaként említette Szepesi Bódogot, aki bár Sátoraljaújhelyen élt és munkálkodott, nem volt a város szülötte. Mégis az ő kezdeményezésére épült fel a Szár-hegyen a Magyar Kálvária, amelynek fotója egyébként a most kiadott kötet címlapján is megjelenik. Az egyik helyi szereplőről, Dókus Gyuláról szólva kifejtette: ő az egyik legjelentősebb sátoraljaújhelyi és zempléni példa arra: voltak a térségben felelős emberek, akik az életüket tették fel a köz javára, életük alkonyán mégis azt kellett minden nap látniuk, hogy amit ők felépítettek, az teljesen semmivé vált. Az ő 1927-28-ban született írásának a kulcsmondata: „nem tudok belenyugodni a csonka haza csonka erkölcseibe, csonka lelkű embereibe” a szerkesztő szerint mindent elmond.

(A borítóképen: Fehér József)