Turnébuszban a pálosok

Egy hatalmas busz ad otthont a gyönyörű és alapos kiállításnak, mely a pálos rend történetét, céljait és mai formáját mutatja be. Ki gondolta volna például, hogy több mint egy évtizede nagyon frappáns MotorkerékPálosok néven motoros közössége is van a Magyar Pálos Rendnek? Többek között ilyen érdekességeket is megtudhatunk a tárlaton, amely a nem vallásosak számára is roppant érdekesnek bizonyult.

A pálos rend megalapítása a 13. században élt Boldog Özséb esztergomi kanonokhoz köthető. A pálosok szeretnék megismertetni a rend értékeit, megóvni romjaikat és feltárni az egykori pálos kolostorok helyeit, ezért a Magyar Nemzeti Múzeum és a rend között megegyezés született. Ennek jegyében Boldog Özséb, a rendalapító halálának 750. évfordulója alkalmából a Nemzeti Múzeum útjára indította a rendhagyó és interaktív kiállítást: egy buszban rendezték be a pálosok történetét bemutató tárlatot. A „turnébusz” olyan településekre látogat el, melyeknek van kötődése a rendhez, így Göncre is megérkezett. A kiállítás szeptember 9-ig, szerdáig várja az érdeklődőket a református templom mellett 10 és 18 óra között.

Megóvni az értékeket

– A kiállítást január 20-án nyitották meg Budapesten. A megnyitó előtt a Szent István bazilikában Boldog Özséb halálának 750. évfordulója alkalmából a pálos atyák misét celebráltak, melyen mi is részt vettünk. A tárlat különlegessége a nem hétköznapi kiállító tér. A Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai elmondták, hogy a busz Közép-Európa legjelentősebb pálos állomásain fogja bemutatni a pálosok történetét, minden településen 2-3 napig. Szerencsénkre a mi településünkön 3 napig látogatható a kiállítás. A pálos atyákkal történő együttműködés jegyében ezen a nyáron, Füzéren lett volna egy úgynevezett „pálosos önkormányzatok találkozója”, ami azonban a koronavírus-járvány miatt elmaradt, ahogyan sok helyre a pálos busz sem jutott el emiatt – mesélte Vinter István polgármester. – Nagyon féltem, hogy nálunk is elmarad, de hála Istennek, Göncre ideért. Csak a múlt héten nyugodtam meg igazán, amikor megkaptam az e-mail-t, hogy biztosan érkezik a busz – tette hozzá nevetve.

– Az angol, lengyel és magyar nyelven megtekinthető kiállítást jó szívvel ajánlom mindenkinek. Köszönet érte a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársainak, köztük Sudár Annamária kurátornak és persze nem utolsó sorban a pálos atyáknak, akik arra törekednek, hogy azok a települések, amelyeknek valaha is volt bármilyen kötődése a pálosokhoz, legyenek partnerek abban, hogy ezeket a helyeket, romokat megőrizzék – tette hozzá Kiss Lajos, helyi kötődésű levéltáros.

Határon túl is bemutatják

Magyarország kormánya anyagi forrásokkal is támogatja a rendet, akik pedig szeretnék turisztikai látványossággá tenni ezeket a helyeket. Emellett fő céljuk megóvni a romokat, szeretnének a helyieknek is betekintést nyújtani a történelmi értékekbe, másrészt azt is szeretnék, hogy az emberek örüljenek és legyenek büszkék a pálosok által létrehozott értékekre. Ennek keretén belül indult útjára a busz is. De nem csak a magyarországi helyszínekre utazik, hanem Lengyelországba, Erdélybe és Felvidékre is

A gönci polgármester egyébként a jövőben tervezi, hogy figyelmet fordít ezekre a régészeti emlékekre és igyekszik megóvni a történelem ezen szeletét az utókornak.

A járvány miatt Miskolcon, Kurityánban, Körömben, Vadnán és Bükkszentléleken elmaradt a kiállítás, viszont újra egyeztetett időpontban ezekre a településekre is ellátogat majd a vándorkiállítás.

A gönci Boldogasszony kolostorról

A gönci Boldogasszony vagy Szűz Mária pálos kolostor első említése 1371-ből származik. A 15. században a gönci pálosok vagyona jelentősen megnövekedett, elsősorban a különböző adományoknak köszönhetően, így ez az időszak lett a helyi pálos közösség aranykora. Zemplénben több helyen volt birtokuk, egy 1464-ben keletkezett forrás pedig arról tanúskodik, hogy a templomban hét oltár volt. A gönci pálosok a szőlőtermesztés, bortermelés mellett halászattal is foglalkoztak, a történeti kutatások alapján a gönci kolostor területének közelében két nagyobb halastóval is rendelkeztek. A rend hanyatlása az 1500-as évek elejére tehető – a reformáció tanainak elterjedése, valamint a Habsburg Ferdinánd és Szapolyai János királyok pártjai között zajló polgárháború is a pálosok bukásához vezetett. 1558 előtt az utolsó szerzetesek elhagyták a gönci kolostor területét és az újhelyi pálos kolostorban leltek új menedékre. A gönci Szűz Mária és a göncruszkai Szent Katalin kolostorok birtokai pedig a város tulajdonába kerültek. A kolostorból napjainkra csak a templom romjai maradtak fenn. A Gönc városához tartozó középkori épület a túrázók és a turisták körében az 1900-as évek elejétől rendkívüli népszerűségnek örvend. A jövőben szeretnének egy újabb régészeti feltárást és egy állagmegóvást is a kolostorban és környékén.