Az operafesztivállal kapcsolatban egy dolog biztos: a bizonytalanság

Nem lesz idén sem operafesztivál Miskolcon – ezt a közösségi médiában írta a várost vezető koalíció egyik képviselője. Megkérdeztük tőle, honnan tudja, de nem válaszolt az Északnak.

Elküldtük a kérdéseinket személyesen Veres Pál polgármesternek és a városháza sajtóosztályának is: lesz-e 2021-ben operafesztivál Miskolcon? Mennyi pénzt szán erre a 2021-es költségvetésben az önkormányzat? Ők sem éltek a lehetőséggel, hogy tájékoztassák olvasóinkat – válasz tőlük sem érkezett.

Terveznek. Mit?

Hogy lesz-e idén operafesztivál, vagy sem, ez nem volt még téma a közgyűlés szakbizottságában sem – ezt a testület KDNP-s tagjától, Molnár Pétertől tudjuk. Hogy az idei büdzsében szerepel-e majd a Bartók Plusz Operafesztivállal kapcsolatos kiadás, azt nem tudta megmondani, miután a költségvetés tervezése kapcsán sem kapott még a Fidesz–KDNP frakciószövetség tájékoztatást. „Meglátásom szerint egy ilyen nagy hagyományokkal rendelkező kulturális fesztivált, ami már összeforrott Miskolc nevével meg kellene rendezni, ha a vírushelyzet ezt engedi. A kultúrára áldoznia kell a városnak” – tette hozzá a képviselő.

A Bartók Pluszt szervező Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. ügyvezetője, Leskó Mária megkeresésünkre annyit mondott: az önkormányzatnál jelenleg is tart a költségvetés tervezése. További részletekkel nem tudott szolgálni.

Mindig így

Beszéltünk Kesselyák Gergely fesztiváligazgatóval. Ő arra emlékeztetett: „sajnos mindig így működött. Az évnek ebben a szakában kezdett körvonalazódni, hogy mennyi pénzből lehet az aktuális fesztivált megszervezni”.

A kijelentés hátterében az a korábbi, „Mindenért fizetünk a városban” című cikkünkben ismertetett tény áll, hogy a Bartók Plusz eddigi működése során nem tudott állandó, stabilan tervezhető, önálló költségvetésből gazdálkodó fesztivállá válni: Miskolc önkormányzata alapítóként minden évben kiszámíthatóan hozzájárult ugyan, de a megrendezéshez mindig is központi támogatás kellett. A városi forrás az utolsó általunk ismert és publikált adat szerint évi 82 millió forint volt. Ebből fedezték a fesztiváliroda fenntartását és az ingyenes szabadtéri programokat. A központi támogatás legnagyobb összege elérte az évi 325 millió forintot. A teljes fesztiváli költségvetés nagyobb részét Miskolcon költötte el a Bartók Plusz, szállásdíjra, szolgáltatásokra, bérekre és így tovább, vagyis többszörösen megtérült Miskolc fesztiváli ráfordítása – ez a szempont abban a vitában lehet érv, hogy a fesztivál drága, művészetre sok ennyit áldozni.

A „mennyiből” és a „miből” tavaly is kérdés volt: Veres Pál újonnan megválasztott polgármesterként kormányzati szintű tárgyalásokat folytatott. Az Északnak akkor erről a városháza azt nyilatkozta: „a városvezetés célja, hogy az évtizedes eredményeket – a kultúra területén is – megőrizze Miskolcnak, még akkor is, ha erre a korábbinál sokkal szűkebb költségvetési lehetőségei vannak a városnak”. Hogy sikerrel járt volna ezeken a megbeszéléseken, arról nincs tudomásunk. Igaz, sajnos nem is kellett támogatás, miután a pandémia miatt a huszadik operafesztivált nem tarthatták meg.

Tavaly, a fesztivál jövőjével kapcsolatban újabb szempontot hozott szóba Simon Gábor, a Veres Pál közgyűlési többségét adó Velünk a Város frakció vezetője. Az Északnak azt mondta: a városstratégiai fejlesztési programmal és a készülő új kulturális koncepcióval összefüggésben merült fel: úgy kell-e ezután is működtetni a miskolci operafesztivált, mint eddig, vagy más formában? Ugyanabban a cikkünkben azonban a városháza közleményét is idéztük: „szó sincs a Miskolci Operafesztivál Nonprofit Kft. felszámolásáról”.

2020 nyarán vetette fel Veres Pál, Miskolc Megyei Jogú Város polgármester a fesztivál jövőjével kapcsolatban, hogy talán más városokkal – Tokajjal, Debrecennel – közös szervezésben lehetne majd folytatni. Az Északnak Posta György tokaji polgármester akkor azt mondta: nyitott a kezdeményezésre. Tokajban van Kelet-Magyarország legnagyobb szabadtéri játszóhelye, a Fesztiválkatlan, a Paulay Ede Színházzal kiegészülve két impozáns, különleges helyszínük is van ennek a műfajnak a kiszolgálására. A debreceni városvezetés válaszát sajnos nem tudjuk idézni, miután tavaly júliusi megkeresésünkre még nem érkezett válasz tőlük.

Időközben megjelent Káel Csaba – talán – témába vágó nyilatkozata: a Magyar Távirati Iroda idén január 20-án idézte a Müpa vezérigazgatóját, aki a Bartók Tavasz kapcsán ezeket mondta: „a programsorozat célja, hogy a hazai és európai partnerintézményekkel együttműködésben még vonzóbb célponttá tegye Magyarországot a nemzetközi kulturális turizmus számára a következő években. A nemzetközi és hazai művészeket egyaránt felvonultató eseménysorozat a Müpa szervezésében valósul meg, és fontos középtávú terv, hogy a Bartók Tavasz országos fesztivállá nője ki magát.” Megkérdeztük: kap-e valamilyen szerepet a terveik szerint a Bartók Tavaszban a nagy múltú miskolci program? Válaszukat várjuk.

Keresik a megoldást

Kesselyák Gergely tegnap mindenesetre úgy nyilatkozott az Északnak: „nem akarom eltitkolni, nagyon sok minden változásban van”. Megemlítette a Debrecennel közös fesztiválszervezés tervét, vagy hogy a Bartók Tavasz meghosszabbításaként működhetne a miskolci fesztivál. „Dolgozunk, tárgyalunk, keressük a fesztivál jövőjének megoldását. Több forgatókönyv létezik, amelyik mentén lehetséges megrendezni. De még egyik sem látszik biztosnak. A Covid-helyzetben nehezen tudunk haladni a tárgyalásokkal, a hivataloknak most a legnagyobb gondjuk érthetően, hogy hogyan élik túl.”

(A borítóképen: Jellegzetes hangulatkép Miskolc belvárosából, a mind ez idáig utolsó operafesztiválról, 2019-ből)

Bartók Plusz

A nemzetközi operafesztivált 2001-ben rendezték meg először Miskolcon. A Bartók Plusz Hegyi Árpád Jutocsa, a Miskolci Nemzeti Színház korábbi igazgatója, Müller Péter Sziámi és a jelenlegi fesztiváligazgató, Kesselyák Gergely karmester elképzeléséből született meg. Közkeletű értékelés szerint az operafesztivál néhány év alatt a közép-európai operaélet fellegvárává tette Miskolcot.