2021.06.02. 21:18
Lubickoló nosztalgia és irodalmi kulisszatitkok
Magával ragadó, vidám hangulatú „beavatáson” vehettek részt szerdán a megyei könyvtárban az irodalombarátok, a Parnasszus költészeti folyóirat 25 évéről készült kiadvány bemutatóján.
Fotó: Ádám János
A Parnasszus nemcsak hazánkban, de Közép-Európában is egyedülálló kiadvány: nincs ugyanis még egy olyan periodika, amely kizárólag lírát, költészetet, költeményeket közölne. Negyed évszázada karolja fel a kezdő költőket és ad teret a már bejáratott tollú poétáknak, a magyar irodalom történetének szempontjából roppant fontos és megkerülhetetlen kiadvány. Az emlékezetes mérföldkőhöz érkezve egy gyönyörű kötetet jelentettek meg Árnyak és szárnyak címmel, mely az elmúlt 25 év írásaiból, fotóiból válogat.
Nosztalgiaszörf
A szerda délutáni telt házas bemutató vidám hangulatban telt, Turczi István költő, a lap főszerkesztője, Vass Tibor költő, szerkesztő és Takács József „betűmester” néha jókat kacagva, néha csöppet meghatódva idézték fel az emlékeket. Szinte lubickoltak a nosztalgiában, ez a hangulat pedig a hallgatóságot is magába szippantotta, miközben olyan „kulisszatitkok” hangzottak el, amikre titkon minden irodalomszerető ember kíváncsi.
Utazó Parnasszus kötetbemutató Miskolcon
Sőt, a közönség soraiban ott ült Fecske Csaba és Kégl Ildikó is, akik ugyanolyan csillogó szemekkel hallgatták a sztorikat, mint a közönség és maguk a mesélők. Hogyan küldte el Vass Tibor az első versét a Parnasszusba, hogyan nézett ki az a mailart, amiben feladta a levelet? Mit válaszolt rá Turczi István? Miért írt Lackfi János málnakapucsínóról? De azt is megtudhatta a közönség, hogy miért irigyek egymásra a művészek, hogyan tör utat magának a tehetség és hogy mi az a két szó, amit ha a Parnasszus főszerkesztője meglát egy versben, akkor azt egészen biztos nem közli le.
Megzenésített versek
A múlt boldog hullámain szörföző folyóiratkészítők lehengerlő történetei közben Gerendás Péter játszott el gitárján néhány csodálatos melódiát, többek közt Faludy György megzenésített verseit. Természetesen a kötetből is kaphattak ízelítőt a jelen lévők, Balázs István előadóművész olvasott fel az ez alkalomra született versekből néhányat. A közel másfél órás találkozó természetesen kötetlen beszélgetéssel és dedikálással zárult.
Egy biztos: amennyi kreativitást, örömet, energiát és lendületet láttunk a színpadon, még az is lehet, hogy ugyanezzel az alkotógárdával ünnepelhetjük majd a lap 50. jubileumát is. Így legyen!
