Várudvaron szólt a zene

Közel két héten át tartott és a hétvégén fejeződött be a hatodik Tárogatós Világtalálkozó, amelyet a vajai központtal működő Rákóczi Tárogató Egyesület szervez meg ötévente. A konferenciával és koncertekkel tarkított esemény keretében ellátogattak a sárospataki Rákóczi-várba, ahol a kiváló akusztikájú udvaron hallgathatta meg őket a közönség. Most a pandémia miatt egy esztendőt csúszott az esemény, így a korábbihoz képest hat évre gyűltek össze a hangszer megszállottjai. Nagy Csaba tárogatóművész, a Rákóczi Tárogató Egyesület elnöke elmondta: nem volt könnyű a szervezés, úgy érezte, annyi energiát kell befektetnie ebbe a munkába, mintha egyszerre két vagy három világtalálkozót kellene tető alá hoznia.

Nemzetközi együttes alakult

A hazai tárogatósok mellett a külhoni magyar területekről, valamint például Hollandiából, Norvégiából, Németországból és Franciaországból is érkeztek vendégek, akik szerelmesei az ízig-vérig magyar hangszernek. Nagy Csaba kiemelte: a külföldi tárogatósok minden előadásukon kultúrtörténeti ismeretterjesztést is tartanak, vagyis minden fellépésükön elmondják, hogy hangszerük honnan származik, és azt a magyarok mire használták. Hozzátette: egyesületük Vaján, a Vay-kastélyban működik, és felvállalja a világon élő tárogatósok összefogását, vagyis nemcsak hazai, hanem nemzetközi hatású a szervezet tevékenysége. Az első négynapos szakmai program után a jelenlévőkből alakult egy tizennyolc tagú nemzetközi tárogatóegyüttes, amely egy héten át Magyarország különböző helyszínein adott hangversenyt. Kiemelte: ennek a körútnak több célja is van, a koncertek mellett külföldi vendégeik is megismerkedhetnek az országgal, a magyar emberek vendégszeretetével, a gasztronómiával, a borokkal és a pálinkákkal is. A zenei repertoárról szólva a tárogatóművész elmondta, hogy mindenki számára kötelező a magyar történelmi dalok ismerete, különösen a kuruc kor közismert melódiáit fontos megtanulnia. Ezenkívül a tárogatósok magyar és saját országuk népzenéit, komolyzenét, dzsesszt, kortárs muzsikát és klezmert is játszanak – mondta.

Erdő Zoltán szerencsi tárogató- és klarinétművész családi örökségből származó hangszeren játszik, nagyapja 1940 óta birtokolt tárogatójával lépett a közönség elé Sárospatakon is. Erdélyben és itthon is számtalan helyen lépett már fel. Bak László az erdélyi, Nagybánya-óvárosi református gyülekezet lelkipásztora a saját kedvére kezdett el játszani, de amikor alkalma adódik, közönség előtt is bemutatja tudását, erre főleg magyar nemzeti ünnepekkor van lehetősége. A találkozó legfiatalabb résztvevője a 18 éves kecskeméti Takács Emese volt, aki hat éve lett a tárogató szerelmese. Eredetileg népi éneket tanult a kecskeméti Kodály-iskolában, ahol tanárnőjét hallotta először tárogatózni, a hangszer hangja azonnal megtetszett neki. Arra kérte, tanítsa őt, ám hangszerrel nem rendelkezett az intézmény. Végül édesanyja a Rákóczi Tárogató Egyesület közbenjárásával szerzett egy tárogatót. Ennek hat esztendeje, azóta Székesfehérváron tökéletesíti tudását. Iskolai szünetekben volt osztálytársaival együtt lép fel Székesfehérváron, Kecskeméten és a környélbeli településeken. Bár korosztályából kevesen vannak, mégis jól érzi magát a találkozón.

(A borítóképen: A sárospataki vár méltó helyszíne volt a tárogatókoncertnek)