Két fal közé zárt szentek

Nagy méretű, rendkívül jó állapotban lévő, 13–14. századi freskók kerültek elő a mérai református templom felújítása során. Egyelőre három jelenet részleteit tudták „elővarázsolni” egy vastag fal mögül a szakemberek. Az egyik Jézus levétele a keresztről, a másikon a „Köpönyeges Mária” kompozíció részletei bontakoztak ki, a harmadik felületen pedig Szent László király életnagyságú, páncélos alakjának a széle.

Szenzáció

Mindezt Paszternák István régésztől, műemlékvédelmi szakértőtől tudjuk, aki maga is részt vesz az Árpád-kori eredetű templom felújításában. Mint fogalmazott, a szenzáció nem is az, hogy középkori freskót találtak, hiszen az ország ezen északi csücskében szerencsére sok freskós középkori templom maradt állva, hanem hogy az újonnan előkerült falfestmények különösen nívósak és speciális helyzetük miatt igen jó megtartásúak.

– Csak néhány példa: a szalonnai, rakacaszendi, abaújvári, vizsolyi református templomokban is találtak középkori freskókat, de az utóbbiakról például 100 éve tudjuk, hogy léteznek, feltárásuk a ’60-as években megtörtént. A mérai felfedezés nemzetközi jelentőségű, hiszen az újonnan előkerült freskók nagy méretűek, épek, intenzív színekkel. Ez közel sem gyakori – fogalmazott a szakember.

A feltárás kezdeteiről szólva elmondta, a mérai református templom, ami egyébként műemléki védettségű épület, külső felújítása 2017-ben kezdődött, a település református egyházközségének felkérésére. Ezzel 2018-ban végeztek a szakemberek, majd idén májusban kezdődött a belső tér felújítást megelőző kutatása.

Meglepetés

– A kutatás első lépése a festő­restaurátori szondázás volt épp azzal a céllal, hogy kiderüljön, vannak-e festett vakolatrétegek a ma látható falfelület alatt. A vizsgálat gyakorlatilag negatív lett, így arra a következtetésre jutottunk, hogy ha voltak is középkori falfestmények, azok az újkori felújítások során elpusztulhattak. Ekkor jött a következő munkafolyamat, amiben én is résztvevő voltam, az úgynevezett roncsolásos falkutatás. Ennek segítségével a vakolat alatt rejtőző építészeti részleteket lehet megtalálni. Azt például tudtuk, hogy ennek a templomnak volt egy befalazott, déli kapuja, mert az előkerült a külső homlokzaton is. Ezt értelemszerűen megkerestük bent is. Ezenkívül megtaláltuk az egykori sekrestye ajtaját, két délre néző résablakot és egy gazdagon faragott szentségtartó fülkét az egykori szentélyben. A roncsolásos munka során igazolódott be az a gyanúnk, hogy a templomhajó északi fala nem egyrétegű, hanem itt két, egymást fedő falréteg található. Ez egyébként nem szokványos megoldás, így igazi meglepetés volt. De még nagyobb meglepetés ért minket, amikor kiderült, hogy a mostani, valószínűleg 15. századi „belső” fal mögött található, 13. századi falon nagy méretű, igen jó megtartású, máig élénk színű freskók vannak. Kiderült az is, hogy a 15. századi falat annak idején azért építették, mert meg akarták növelni a templom magasságát, az eredeti, Árpád-kori falakat azonban ehhez alighanem gyengének tartották. Az egykori építők így óriási szolgálatot tettek az utókornak, hiszen egy olyan hatalmas freskófelületet takartak el, amelyet később már nem érhetett baj. Gyakran tapasztaljuk, hogy a középkort követő századokban, különösen ha református kézbe került egy-egy templom, levakolták, lemeszelték a falfestményeket, sőt sokszor még meg is kalapálták, hogy a következő vakolatréteg jobban tapadjon. Ez itt szerencsére nem történhetett meg – hívta fel a figyelmet Paszternák István.

Hogyan tovább?

Azonban bármennyire szenzációs és különleges a felfedezésük, a freskót nem tudják teljesen feltárni, mégpedig műszaki okokból. A köpenyfalat nem merik lebontani, hiszen annak ma is statikai szerepe van. Azt először egy betonszerkezettel ki kellene váltani. Emiatt azonban a feltárás elakadt, hiszen az egyházközségnek nincs anyagi forrása ekkora méretű beavatkozásra. A templombelső teljes helyreállításához – amely a további kutatások mellett a szükséges statikai megerősítést, a padló megújítását, a kő- és farestaurátori munkákat, valamint a részben tönkrement bútorzat és valamennyi ablak felújítását, továbbá a teljes gépészeti cserét is magába foglalná – közel 100 millió forintra lenne szükség. Egyelőre két keskeny csíkot mertek csak kibontani a köpenyfalból, így bukkantak rá a két jelenet részleteire.

(A borítóképen: A felfedezett freskó egy részlete)