Hamisítatlan klezmer zene a közösségi térben

A zsidó dallamvilágról szóló demonstrációs előadással folytatódott a Miskolci Zsidó Múzeum és Látogatóközpont baráti körének programsorozata 2023. május 16-án délután, a Miskolci Zsidó Hitközség közösségi terében. A jó hangulatú találkozón Markovics Zsolt miskolci főrabbi énekelt és adott elő a Klezmer Miskolc Band kíséretével. Elhangzott zsidó lakodalmas dallam, imarészletek és világhírű izraeli dal is, amely 1973-ban megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. 

„Ahogy feltehetjük azt a kérdést, hogy van-e zsidó történelem vagy filozófia, úgy azt is, hogy van-e zsidó zene, és az mikortól datálódik. Ahhoz, hogy ezt megválaszoljuk, egészen messzire kell visszanyúlnunk, Mózes öt könyvéhez, a Tórához. Ebben két úgynevezett sirá, azaz dal szerepel. Az egyik Debóra éneke, a másik pedig a Nádas-tengeren való átkelés után Mózes nővére, Mirjám prófétanő vezetésével hangzik fel – mondta előadásában Markovics Zsolt főrabbi. 

– A Talmud nagyon sok helyen ír arról, hogy a Jeruzsálemben megépített szentélyben, amelyet Salamon király építtetett, felhangzott az ének. A hagyomány szerint régen, az első jeruzsálemi szentélyben tizenkét különböző hangszert szólaltattak meg. A leviták pedig egy 120 férfiból álló kórust alkottak, akik a szentély lépcsőin Dávid zsoltárait énekelték. A héberben a lépcsőt úgy nevezik, hogy mádrigá, ezért az egyházi éneknek is ez lett a neve. Talán Magyarországon a leghíresebb klezmert játszó együttes a Budapest Klezmer Band, amely bejárta a világot. 

A klezmer az ének hangszere 

„A zsidó hagyomány szerint a klezmer kifejezés nem más, mint egy mozaikszó: kle zemer. Mindkettő jiddis kifejezés, a kle jelenthet énekest, tolmácsot és hangszert is. A mai Izraelben az énekeseket, akik felállnak a színpadra, pedig úgy nevezik, hogy zemer. A klezmer szó jelentése pedig nem más, mint az ének tolmácsolója vagy hangszere. Két alapvető hangszere volt régen a klezmer zenének: a hegedű és a harmonika. Ebből alakult ki, hogy faluról falura vándorolva egy-egy lakodalmon vagy örömteli eseményen egyszer csak megjelentek a vándorzenészek. Alapvetően a klezmer nyelve a jiddis, amit a második világháború előtt körülbelül 20 millióan beszéltek. Ezen a nyelven nagyon szépen ki lehet fejezni a gyászunkat, a fájdalmunkat, a szorongásainkat, de az örömünket és a vidámságunkat is” – fejtette ki a főrabbi.