2024.01.02. 21:21
Mitikus mű tér vissza a miskolci színpadra
Négy év kihagyás után ismét látható Bartók Béla világhírű operája - ezzel nyitja a 2024-es premierek sorát a teátrum.
A kékszakállú herceg vára próbája. Szabó Máté rendező (háttal), Cser Krisztián és Kálnay Zsófia
Fotó: Méder Noémi
Elkezdődött a Miskolci Nemzeti Színház idei első bemutatójának próbasorozata. A kékszakállú herceg várát Szabó Máté rendezésében láthatja majd a közönség. A premier január 12-én esedékes.
Bartók Béla világhírű operája az elmúlt évtizedekben hozzá nőtt Miskolchoz, köszönhetően a 2001-ben indult operafesztiválnak. Először Kovalik Balázs értelmezésében láthattuk, aztán évről évre újabb rendezői megközelítések keltettek izgalmat, megmutatva a férfi-női kapcsolat operai alapanyagon átszűrődő gazdagságát.
A fesztiváli program keretében bemutatott változatok rendezői között találhatjuk Szinetár Miklóst, Selmeczi Györgyöt, Alföldi Róbertet, Kerényi Miklós Gábort (KERO), Juronics Tamást, Hegyi Árpád Jutocsát.
Az utolsó Kékszakállú-előadás Hamar Zsolté volt, 2019. június 20-án - ezzel köszönt el a fesztivál a várostól: mint ismert, azóta nem rendezték meg a Bartók Pluszt.
Az opera miskolci rendezőinek sorából nem hiányzott Kesselyák Gergely sem, a Bartók Plusz utolsó fesztiváligazgatója, aki elmondhatatlanul sokat tett az operajátszás megújításáért. Neki köszönhetünk még egy Kékszakállút - felkérésére írta meg a dzsesszváltozatot Sárik Péter zongoraművész. Ezt eredetileg szintén miskolci bemutatónak szánták, de mert itt már nem kerülhetett színre, a Zempléni Fesztiválon volt a premier, Sárospatakon. Zajos sikerrel.
Sárik Péter így idézte fel a mű keletkezésének történetét Bujdos Attila interjújában, az Észak-Magyarországban, 2021-ben. „Sokszor születnek spontán döntések az életemben. Nagyon jól sikerült koncertet adtunk a Bartók Plusz fesztiválon 2019-ben. Bartókot játszottunk, és utána Gergely felvetette: szívesen hallana tőlünk a következő fesztiválon bármi újat. Mondjuk A kékszakállút. Nem tudom, miért mondtam igent. Utána nagyon sokszor megbántam. És csak azért nem vetettem el az egészet, mert akkor még ott volt a következő évi bemutató ígérete és kényszere. Ez mitikus mű, mind a nehézsége, mind a hangulata, mind a rejtélyessége miatt. Zenei tagozatos iskolás koromból minden másnál jobban megmaradt bennem. Pont azért, mert ellentmondásos, nehéz, ködös. Nagyon izgalmas feladatnak tűnt.”
A dzsesszváltozatban Juditot Miksch Adrienn énekelte, és Cser Krisztián mutatta meg, milyen az ő Kékszakállúja. És most újra ő lesz az egyik szereposztás hercege Miskolcon - a másik szereposztásé Bakonyi Marcell. Judit megformálása Herczenik Annára, illetve Kálnay Zsófiára vár.
Vágy és félelemA középkori Kékszakáll rejtélyes, misztikus alakja megannyi szerzőt megihletett az évszázadok során. Két ember rendkívül intenzív lelki kapcsolata egy metaforikus világban, ami a szerzők szerint egy gótikus csarnok, sötét útvesztő, ahol ajtókat kell nyitni ahhoz, hogy bejöjjön a fény. A megvilágosodás vágya és az attól való félelem sokrétű értelmezésre ad lehetőséget. Az, hogy egy felvonásban két szereplő több mint száz éve képes megtölteni a világ operaházait, önmagában elgondolkodtató. (A Miskolci Nemzeti Színház ismertetője) |