Premier

2024.01.02. 21:21

Mitikus mű tér vissza a miskolci színpadra

Négy év kihagyás után ismét látható Bartók Béla világhírű operája - ezzel nyitja a 2024-es premierek sorát a teátrum.

Boon.hu

A kékszakállú herceg vára próbája. Szabó Máté rendező (háttal), Cser Krisztián és Kálnay Zsófia

Fotó: Méder Noémi

Elkezdődött a Miskolci Nemzeti Színház idei első bemutatójának próbasorozata. A kékszakállú herceg várát Szabó Máté rendezésében láthatja majd a közönség. A premier január 12-én esedékes.

Bartók Béla világhírű operája az elmúlt évtizedekben hozzá nőtt Miskolchoz, köszönhetően a 2001-ben indult operafesztiválnak. Először Kovalik Balázs értelmezésében láthattuk, aztán évről évre újabb rendezői megközelítések keltettek izgalmat, megmutatva a férfi-női kapcsolat operai alapanyagon átszűrődő gazdagságát.

A fesztiváli program keretében bemutatott változatok rendezői között találhatjuk Szinetár Miklóst, Selmeczi Györgyöt, Alföldi Róbertet, Kerényi Miklós Gábort (KERO), Juronics Tamást, Hegyi Árpád Jutocsát.

Az utolsó Kékszakállú-előadás Hamar Zsolté volt, 2019. június 20-án - ezzel köszönt el a fesztivál a várostól: mint ismert, azóta nem rendezték meg a Bartók Pluszt.

Az opera miskolci rendezőinek sorából nem hiányzott Kesselyák Gergely sem, a Bartók Plusz utolsó fesztiváligazgatója, aki elmondhatatlanul sokat tett az operajátszás megújításáért. Neki köszönhetünk még egy Kékszakállút - felkérésére írta meg a dzsesszváltozatot Sárik Péter zongoraművész. Ezt eredetileg szintén miskolci bemutatónak szánták, de mert itt már nem kerülhetett színre, a Zempléni Fesztiválon volt a premier, Sárospatakon.  Zajos sikerrel.

Sárik Péter így idézte fel a mű keletkezésének történetét Bujdos Attila interjújában, az Észak-Magyarországban, 2021-ben. „Sokszor születnek spontán döntések az életemben. Nagyon jól sikerült koncertet adtunk a Bartók Plusz fesztiválon 2019-ben. Bartókot játszottunk, és utána Gergely felvetette: szívesen hallana tőlünk a következő fesztiválon bármi újat. Mondjuk A kékszakállút. Nem tudom, miért mondtam igent. Utána nagyon sokszor megbántam. És csak azért nem vetettem el az egészet, mert akkor még ott volt a következő évi bemutató ígérete és kényszere. Ez mitikus mű, mind a nehézsége, mind a hangulata, mind a rejtélyessége miatt. Zenei tagozatos iskolás koromból minden másnál jobban megmaradt bennem. Pont azért, mert ellentmondásos, nehéz, ködös. Nagyon izgalmas feladatnak tűnt.”

 

A dzsesszváltozatban Juditot Miksch Adrienn énekelte, és Cser Krisztián mutatta meg, milyen az ő Kékszakállúja. És most újra ő lesz az egyik szereposztás hercege Miskolcon - a másik szereposztásé Bakonyi Marcell.  Judit megformálása Herczenik Annára, illetve Kálnay Zsófiára vár. 

 

Vágy és félelem

A középkori Kékszakáll rejtélyes, misztikus alakja megannyi szerzőt megihletett az évszázadok során. Két ember rendkívül intenzív lelki kapcsolata egy metaforikus világban, ami a szerzők szerint egy gótikus csarnok, sötét útvesztő, ahol ajtókat kell nyitni ahhoz, hogy bejöjjön a fény. A megvilágosodás vágya és az attól való félelem sokrétű értelmezésre ad lehetőséget. Az, hogy egy felvonásban két szereplő több mint száz éve képes megtölteni a világ operaházait, önmagában elgondolkodtató. (A Miskolci Nemzeti Színház ismertetője)

 

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában