Tizennégy század hiányzott

Az olaszországi Auronzo di Cadore-ban zajlik az utánpótlás kajak-kenu vébé. Tegnap tarolt a magyar küldöttség: versenyzők hat arany-, négy ezüst- és három bronzérmet szereztek. Ifjúsági C-2 1000 méteren a Szegi Zsombor-Soltész Péter egység második lett.

Arannyal ér fel  
A Tiszaújvárosi Kajak-Kenu Sportegyesület és a Vizisport Club Tokaj tagjai tavaly a maratoni vb-n diadalmaskodtak, ezért a szakemberek nagy várakozással tekintettek az első síkvizi „kirándulásuk” elé. Mivel a második legjobb idővel lettek finalisták, az aranyérem várományosaként lapátoltak a rajtvonalhoz. Szűk négy perc múlva pedig kiderült, hogy az első helyet az ukrán egység harcolta ki a magyar előtt, míg harmadiknak a moldávok értek be. 
– Magam is a parton toporogtam és a torkomban dobogott a szívem – mondta a helyszínről Krecz Tamás, a VCT elnök-vezetőedzője, Soltész Péter mestere. – Érdekes alakú tavon hajtottak, és elkapták a rajtot. Ötszáz méter megtétele után már kristálytisztán láttam, hogy mi történik a vízben. Az egységek nagy tempóban utaztak: először a mieink vezettek, majd az ukránok dolgoztak picivel gyorsabban. Mint mindig, most is a balos Szegi ült elől, a jobbos Soltész pedig hátul. A finishez érve először úgy tűnt, hogy elkelt a legfényesebb medália, mert a mieinknek mintegy másfél méteres lemaradásuk volt. Ekkor azonban őrületes módon megnyomták a „ceruzát”, vagy ahogyan a szakmában mondjuk, robbantottak. Úgy kilőttek, mint a rakéta és amikor elérték a célvonalat, nehéz volt megmondani, hogy ukrán, vagy magyar aranyérem született-e. Kisvártatva kiderült, hogy Zsombinak és Petinek mindössze tizennégy század hiányzott, kis túlzással ecsetelve, ez annyi, mint a vastagabb körömpiszok. A pár centiméteres mínusz egyáltalán nem vette el a kedvünket, sőt gyakorlatilag táncoltunk a boldogságtól, hiszen világbajnoki ezüstérmet harcoltak ki a gyerekek, akik rengeteget dolgoztak ezért a sikerért. A fiúk a küldöttséggel vasárnap este autóbusszal utaznak haza, jómagam vasárnap reggel autóval kelek útra, aztán majd otthon folytatjuk az ünneplést. 
A világbajnokság krónikájához tartozik még, hogy tegnap este a vegyes váltók döntőit is megrendezték, a többi fináléra szombaton és vasárnap kerül sor, a tiszaújvárosi-tokaji fiúk azonban már befejezték szereplésüket. KT

Kajak-kenu: örömszavak
Szegi Zsombor: – Örülünk, szárnyalunk. A végén egyszerűen nem tudtuk, hogy ki van elől, gyakorlatilag egyszerre csaptunk a célba, így nem érzékeltük, hogy kiknek áll a zászló, nekünk, vagy nekik. Elégedettek vagyunk, soha rosszabb ne legyen. Tavaly maratoni számot nyertünk a vébén, most komoly átállással síkvizen ezüstéremmel tettük le a névjegyünket, és úgy gondoljuk, hogy óriási dolog ez, hatalmas tett. 
Soltész Péter: – Nagyon erős pályán csatáztunk az ukránokkal. A táv nagy részén vezettünk, riválisaink kétszázötven méterrel a cél előtt dobbantottak. Mi is becsülettel fűrészeltünk, a végén nekik jött ki jobban a lépés, ők rúgták be magukat elsőnek a célba. Tizennégy századdal kaptunk ki, ez úgy tizenöt-húsz centiméter. Mindössze ennyi, de ettől függetlenül nagyon boldogok vagyunk.

A képen: a boldog borsodi ezüstérmes egység az eredményhirdetés után: Soltész Péter-Szegi Zsombor Fotó: olvasónktól