Kajak-kenu: aranyat hoztak a TKKSE lapátosai

Kajak-kenu. Szeptember 19. és 22. között a horvátországi Metkovic adott otthont az ICF maraton világbajnokságnak. Rekordszámú résztvevő volt az idei év egyik utolsó nagy nemzetközi megmérettetésén, 40 országból, több mint 500 sportoló érkezett a helyszínre. A vb kajak egyesben mindkét nemnél kvótaszerző regatta is volt, hiszen Horvátországban lehetett megszerezni az országkvótákat a jövő évi világjátékokra, amelyet a kínai Csengtuban fognak megrendezni. Metkovicban – a válogatott tagjaként – megmutatták magukat Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei lapátosok is.

Kajak-kenu: letenni a lábnyomot

A felnőtteknél, kenuban Soltész Péter (Tokaji Vízisport Club) szállt vízre: C-1 rövid körön (3,4 km) a 6. lett 15:29.74 perces idővel, ,,sima" C-1-en (a táv 22,6 kilométer volt) a 4. pozícióban haladt át a célvonalon, 1:46:43.44 órával, míg párosban, C-2-ben, egy hajóban ülve Fodor Nicholas-szal (Kovács Katalin Nemzeti Kajak-kenu Akadémia) ugyancsak a hatodikok lettek, mivel 1:41:29.47 óra alatt tudták le a 22,6 kilométert.
– Péterről először azt szeretném elmondani, hogy 2005-ös születésű, és ilyen fiatalon nem olyan könnyű helytállni, keveseknek sikerül betörni a felnőttek közé, ám ő vette ezt az akadályt az ,,öreg rókák" között – nyilatkozta Krecz Tamás, a tokajiak elnök-vezetőedzője. – Vagyis, igazából még U23-as korosztályú, de a szövetséggel történt megegyezés alapján – amit én is így láttam, és helyesnek tartottam – indult el a legidősebbek között, és ez a vb tökéletes volt arra, hogy beleedződjön ebbe a mezőnybe. A hosszú C-1-en a portugál sráccal való ,,helykeresés" közben az ott lévő bója megdobta, és kiesett a hajóból, mintegy 45 másodpercbe került, mire visszaszált, és újra neki tudott indulni, miközben riválisa 15 másodperces büntetést kapott. A sportban ,,ha"-val kezdődő mondat nem létezik, de amennyiben ez a közjáték nincs, akkor érmet szerzett volna. Párosban ígéretes volt az eleje, még vezettek is, sajnos, a végére már kevés erő maradt. A következő évadban síkvízen ezer egyest, és a párost is szeretnénk menni, itt is jó lenne letenni a lábnyomot a felnőttek között, a célok, hogy hová kellene ki-, eljutni meg vannak 2025-re. A maratonos események máskor vannak, lesznek, mint a síkvíziek, tehát megoldható az itt való indulás is. Azért a hosszú táv nem ugyanaz, tűrni kell a monotóniát, komoly állóképességre van szükség, aki szeret versenyezni – márpedig Péter szeret – akkor ezt is, azt is meg fogja oldani, össze fogja tudni egyeztetni.

Megvalósított terv

A Tiszaújvárosi KKSE két versenyzője, Szegi Zsombor és Koleszár Bonifác nagy sikert ért el, mivel az egységük 1:10:38.06 órás idővel megnyerte az ifjúsági fiúk C-2-es számát, ahol 15,4 kilométer várt az indulókra.
– Nagy gratuláció a srácoknak! – kezdte Krucsai József, klubedző. – Zsombor 2006-os születésű, vagyis utolsó éves ifjúsági kenus, míg Bonifác 2007-ben született, így ő ebben a korosztályban első éves. Velük kapcsolatban tudni kell, hogy idén, korábban részt vettek az Európa-bajnokságon is a lengyelországi Poznanban, ahol a helyi színeket képviselő egység mögött a második helyen végeztek, vagyis ezüstérmesek voltak. A kontinensviadal előtt túl sok idejük nem volt a ,,gyerekeknek" felkészülni, csupán mintegy egy-másfél hét, amelynek, az indulásnak az alapja a válogatón aratott győzelmük volt. Zsombival kapcsolatban hozzátenném, hogy idén érettségizett, a síkvízi szereplés ebben a szezonban nem úgy alakult, ahogyan szerette, szerettük volna, ám mivel az edzésmunkát elvégezte ő is, és Bonifác is, úgy gondoltuk, akkor próbáljuk meg a maratont. Ahol nekünk a vízen kell jól mennünk, és nem a futószakaszon. Jól megvalósították azt a tervet, amit elgondoltunk, az utolsó futószakasznál azonban történt egy érdekes dolog: előfordulhat, hogy más-más futam versenyzői egyszerre érnek a futószakaszhoz, most is ez esett meg, ugyanis egy K-1-es kislány úgy emelte ki a hajóját, hogy az Bonifác lábai között kötött ki, aki ettől kis híján beesett a vízbe. Zsombi elközben elfutott a hajóval, miközben érkeztek az ukránok, akik végül a másodikok lettek, 8 másodperccel a fiúk mögött. Zsombor különben rutinosabbnak számít ebben a szakágban, hiszen korábban, a tokaji Soltész Péterrel 2022 őszén megnyerték Portugáliában az ifi kenu párost, igaz, akkor nekik többet, 19 kilométert kellett ,,letekerniük". Ugyancsak ők tavaly az olaszországi Auronzóban a síkvízi ifjúsági vb-n ezüstérmesek voltak C-2 1000 méteren. Tulajdonképpen ezzel véget ért Bonifácék szezonja, mostantól mindketten tudnak jobban az iskolára koncentrálni. Kaptak egy rövid szünetet, október közepén elkezdjük az őszi felkészülést, hogy meg legyen a következő évre a megfelelő kondicionális állapot, állóképesség.

Nem volt elkeseredve

A Diósgyőri Kajak-Kenu SC részéről az első éves ifista, a honi válogatón egyesben és párosban is második Tósa Máté (edző: Slisz Béla) vett részt a világbajnokságon: ifjúsági C-1-ben (15,4 km) a 16 fős mezőnyben a 9. helyet szerezte meg (1:18:36.83 óra), míg párosban – ahol a tiszaújvárosiak nyertek – ötödik lett társával, a Mogyi Bajai Vízisport Klub sportolójával, Scheiber Dáviddal. A miskolci sportoló előzőleg, az Európa-bajnokságon egyesben negyedik volt, párosban pedig ötödik.
– A felkészülést a Csorba-tavon, Tokajban, illetve Baján végeztem – mondta Tósa Máté. – A párost a földrajzi távolság miatt keveset tudtuk gyakorolni, illetve egyesben sem volt mindig megfelelő partner, mivel a többség már a szezon végi levezető edzéseket végezte, valaki pedig az Olimpiai Reménységek Versenyére készült gyorsasági távon. Az egyes sajnos annyira nem sikerült, tizenhat indulóból lettem kilencedik. Nagyon nem voltam a verseny után elkeseredve, mivel azt éreztem, hogy mindent megtettem, ami ennyire volt most elég. Azt meg kell jegyezni, hogy az Eb-hez képest több nemzet is új versenyzőkkel indult, illetve volt olyan európai versenyző, akinek hazája a kontinensbajnokságon nem indított senkit, itt azonban jelen voltak. Másnap, párosban a futam nem indult jól, mivel az első forduló előtt ,,kitettek" bennünket a pályáról, és majd egy percet elvesztettünk azzal, mire újra tudtunk indulni. Az első kör végén a kilenc indulóból a hetedikek voltunk, azonban szépen jöttünk felfelé, és az utolsó futásnál, már ötödikként szálltunk ki a hajóból, és ezt a helyezést a verseny végéig meg is tudtuk tartani. Idén már nincs több verseny, jövőre utolsó éves ifistaként megint nekifutok a gyorsasági távoknak a válogatókon.