Fut a pénze után a BKV - RTL Híradó

A cég kommunikációs

igazgatója tagadta, hogy csupán 100

millió forintra számítanak,

ahogyan azt a Vasárnapi Blikk megírta.

Enyit csupán a munkaügyi perek után

remélnek, de a többi pénzért

is pereskednek majd, ha a büntetõügyek

is a cégnek kedvezõen zárulnak le

- számolt be az RTL Híradó.

A 100 milliós lelépési

pénzzel távozó

Szalainé Szilágyi

Eleonórától

októberben még körülbelül

86 milliót akart visszakapni a BKV. A

cég azóta "visszavett"

igényeibõl. 31 munkaügyi pert

indítottak a szerintük indokolatlan

kifizetések miatt, ezekbõl csak

összesen 100 millióra

számítanak. Kocsis István,

vezérigazgató azonban 48 ügyben tett

feljelentést 822 millió forint

értékben, különösen nagy

vagyoni hátrányt okozó

hûtlen kezelés miatt - mondta a

Híradónak Székelyné

Pásztor Erzsébet, a BKV

kommunikációs igazgatója.

A BKV tehát nem tett le végleg a

822 millió forintról, de azt maguk is

elismerik: nem lesz könnyû

hozzájutni. Ha a munkaügyi

bíróság mind a 31 ügyben a

cégnek ad igazat, kötelezhetik a volt

vezetõket az összesen 100 millió

visszafizetésére. A 48

büntetõfeljelentés esetén

viszont - ha az ügyek el is jutnak a

bíróságig, és a

BKV számára kedvezõ

ítélet születik - polgári

pert kell indítaniuk a

pénzért.

A BKV-nak a munkaügyi

bíróságon azt sem lesz

könnyû bizonyítania, hogy egy-egy

szerzõdés, ha nem is volt

jogszerûtlen, de a jó erkölcsbe

ütközött. "Ha a

szerzõdésben a Munka

Törvénykönyvénél

kedvezõbb feltételek szerepelnek,

attól az még szabályos

szerzõdés, és nem lehet

pénzt visszakövetelni" - mondta

Waldmann Gábor

munkajogász. Ez csak a

végkielégítésekre

vonatkozik. A tanácsadói

szerzõdések

jogszerûségét, és azt, hogy

a pénzért cserébe

végeztek-e valódi munkát,

egyelõre a rendõrség

vizsgálja.