Magyarország folytatja a Szlovákia ellen indított eljárást az Európai Bíróság előtt

A tárca azután reagált így, hogy az Európai Bizottság csütörtökön tudatta: nem sérült uniós jog, hiszen erre az esetre nem az uniós, hanem a nemzetközi jog szabályai vonatkoznak.

Sólyom László köztársasági elnök tavaly augusztus 21-én utazott volna a szlovákiai Révkomáromba, Szent István szobrának avatóünnepségére. A szlovák hatóságok azonban úgy értékelték, hogy látogatásának időpontja - Csehszlovákia megszállásának 41. évfordulója - közbiztonsági kockázatot jelent, ezért úgy döntöttek, hogy nem engedik be Sólyom Lászlót Szlovákia területére.

Magyarország ezért panasszal fordult az Európai Bizottság elnökéhez, amelyben kérte, hogy a Bizottság indítson kötelezettségszegési eljárást Szlovákiával szemben. Az Európai Bizottság szerint az esetre nem az uniós, hanem a nemzetközi jog szabályait kellett volna alkalmazni, így uniós jog nem sérült. Az egyik tagállam államfőjének egy másik tagállamban tett hivatalos látogatására ugyanis nem vonatkoznak az uniós jog rendelkezései.
A magyar külügyminisztérium szerint ugyanakkor az adott ügyben nem lehet eltekinteni attól, hogy Szlovákia kizárólag az uniós irányelvre hivatkozott akkor, amikor Sólyom László államfő belépését megtagadta. Mivel arról, hogy uniós jogot kellett volna-e alkalmazni, csak az Európai Bíróság dönthet, így Magyarország folytatja az eljárást.

A minisztérium közleménye szerint Magyarország nemcsak arra szeretne választ kapni, hogy a szlovák hatóságok döntése sérti-e az uniós szerződéseket, hanem arra is, hogy a személyek szabad mozgásáról szóló irányelvet minden uniós polgárra ugyanúgy kell-e alkalmazni, vagy van-e olyan személyi kör - például közjogi méltóságok, hivatalos delegációk -, akikre az irányelv szabályai mégsem alkalmazandók.
- Független Hírügynökség -