Orbán Viktor: az elmúlt 100 nap megváltoztatta Magyarországot

"Létrejött egy biztos pont, amelyre bárki felállhat és megkezdheti saját világának újjáépítését" - fogalmazott a miniszterelnök kormánya első 100 napjának értékelésekor a Professzorok Batthyányi Köre által szervezett rendezvényen kedden Budapesten.

Orbán kiemelte, hogy 100 nap alatt 55 törvényt fogadott el az új Országgyűlés, de ennél is fontosabb szerinte, hogy a kormány tabukat döntött le. A miniszterelnök ilyennek nevezte a politikai osztály létszámának felére csökkentését, a határon túli magyarság segítését a kettős állampolgárság megszerzésének könnyítésével, illetve az állami vezetők bérének korlátozását és a botrányos végkielégítések megadóztatását. A kormányfő szerint nemzeti ügyekben több eredményt értek el 100 nap alatt, mint az előző nyolc évben a korábbi kormányok.

Szintén nemzeti ügynek nevezte Orbán a gazdaság talpra állítását, amelynek érdekében a kormány "valósághoz igazodó adórendszert" hozott létre, 10 százalékos társasági adót vezetett be, előkészítette a minden eddiginél alacsonyabb személyi jövedelemadó bevezetését, 10 adót eltörölt és új Széchenyi Tervet indított el. Szintén ide sorolta a kormányfő a földbirtok védelmében hozott intézkedéseket, amelyek hatására a kormány akkor is meg tudja védeni a magyar földeket ha az Európai Unió nem hosszabbítja meg a földvásárlási moratóriumot. "A magyar föld biztonságban van, külföldi spekulánsok nem fognak vásárolni bárhogy is dönt Brüsszel, mert ismerjük az eszközöket, amelyekkel más európai ország is megvédték saját földjeiket" - fogalmazott Orbán.

A pénzügyi rendszerrel kapcsolatos intézkedések közül a miniszterelnök a bankadó bevezetését említette, bár mint fogalmazott: "a bankrendszer elleni küzdelem Che Guevarájának szerepére" sosem vágyott. Orbán szerint a bankadó bevezetése és az IMF-el folytatott tárgyalások folyása arra volt jó, hogy a kormány kinyilvánítsa: kitart a pénzügyi függetlenség és a gazdasági önrendelkezés mellett. A cél az, hogy Magyarország maga dönthesse el, hogy milyen módon akar kapcsolódni a globális pénzügyi világhoz.

Orbán Viktor megerősítette azt is, hogy kormány továbbra is kitart a teljes közszférára vonatkozó kétmilliós bérplafon bevezetése mellett. A miniszterelnök úgy fogalmazott: a fizetési plafon, vagyis a jó erkölcs szabálya "még akkor is vonatkozik mindenkire, ha valaki Brüsszelbe szalad panaszkodni. Akármilyen külföldi kritika is érkezik, a jó erkölcs szabály még a legelegánsabb bankári állás betöltőjére is vonatkozni fog."

Az Index kedden írt arról, hogy az Európai Unió Gazdasági és Pénzügyi Főigazgatósága felszólította a kormányt: módosítsa a Simor András jegybankelnök fizetéséről rendelkező új törvényt. A kormánynak egy hónapja van reagálni, utána a főigazgatóság kéri az Európai Bizottságot, hogy indítsa el az úgynevezett jogsértési eljárást Magyarország ellen az uniós szerződések megszegéséért.

A kormányfő elmondta még, hogy "100 nap után sem fordulhat majd elő, hogy a bankok utcára tesznek embereket" és a jelenlegi helyzet javítása érdekében döntött a kormány arról is, hogy megtiltja a jelzáloggal közös devizahitelezést. Orbán kiemelte: kormánya azért hagyta érintetlenül a gázár-támogatás rendszerét, mert annak eltörlése esetén 962 ezer család került volna rossz helyzetbe.

A miniszterelnök hangsúlyozta: az előző időszakkal kapcsolatos elszámoltatást nem a múlt, hanem a jövő miatt kell végig vinni, hogy soha többet senkinek eszébe se jusson ilyen eszközökkel pénzeket kivinni a közösből. Orbán szerint csak ezt követően kerülhet sor az új alkotmány elkészítésére 2011-ben, amely a kormányfő szerint "jó mulatság, férfi munka lesz" és reméli, hogy az ország is hasznát látja majd.

Orbán azt is leszögezte: amíg a 2006-os brutális rendőri tettek felelőseit meg nem nevezik és felelősségre nem vonják őket, "addig a demokráciáról szóló beszéd csak smafu."

A miniszterelnök szerint az elmúlt hónapokban az állami intézmények és vállalatok élén végrehajtott személycserék indokoltak voltak és az ország érdekeit szolgálták A kormányfő elismerte, hogy a kabinet az Állami Számvevőszék (ÁSZ), az Alkotmánybíróság és a médiahatóság vezetőinek, illetve tagjainak kinevezése miatt kapta a legtöbb támadást. Orbán azonban leszögezte: ha az ország, illetve ezek az intézmények jól működtek volna, akkor nem lett volna szükség a személycserékre. A miniszterelnök szerint ha egy intézménytől jobb munkát vár el a kormány, akkor logikus, hogy ehhez új vezetésnek ad bizalmat, hiszen "minden hibát nem lehet a legfelsőbb politikai vezetés nyakába varrni."

Orbán szerint olyan száz napon van túl a kormány, amely megváltoztatta egész Magyarországot és néha ő is "nyomasztónak" érezte a feladatot. A kormányfő elismerte, hogy 100 nap nem elég a teljes sikertelenségből és elégedetlenségből sikerbe és elégedettségbe fordulni, és minden adósságot rendezni, de arra elég volt, hogy a kormány megteremtse az alapot, amelyre felépíthető az a Magyarországot, amire felhatalmazást kaptak.

A kormány ennek érdekében újra fogja indítani a nemzeti konzultációt az egészségügy talpra állítása, a szociális biztonság megteremtése, valamint a demokratikus jogállam megteremtése és az új alkotmány témaköreiben. Orbán szerint egyébként az emberek értik, hogy mit akar a kormány. A jövőről szólva Orbán leszögezte: "senkit nem hagynak az út szélén", a közüzemi díjaknak korlátot fognak szabni és a GYES időtartamát is visszaemelik a mostani két évről három évre.