Szabálytalankodó autósok - törvénymódosításra lenne szükség

2009-ben itthon összesen több mint 10 ezer külföldit bírságoltak meg, de a közigazgatási bírságok behajtásáról nincs statisztika. A rendőrség szerint egyébként egyelőre abban lehet bízni, hogy a megbüntetett külföldi esetleg önként fizet.

A rendőrség szerint akkor lenne hatékonyan kezelhető a kérdés, ha szabálysértések, illetve közigazgatási bírság esetén vissza lehetne tartani a szabálytalankodók járműveit, amíg az autós nem fizet. Erre több európai országban is van lehetőség, Magyarországon azonban nincs hozzá megfelelő törvényi szabályozás.

A Magyarországon lakó külföldieknél - vagy azoknál, akiknek bejelentett tartózkodási helye van Magyarországon - viszonylag egyszerű a bírságok behajtása a rendőrség szerint. A pénzbírság behajtása adók módjára történik ilyenkor, de ha ez sem sikerült, közérdekű munkára, vagy akár elzárásra is lehet változtatni a bírságot. A tudomásul vett helyszíni bírság szintén kizárólag adók módjára hajtható be - tájékoztatta a Független Hírügynökséget az Országos Rendőr-főkapitányság.

Nehezebb a helyzet azokkal, akik nem laknak Magyarországon és irataikba tartózkodási hely sincs megjelölve. Náluk jelenleg elsősorban abban lehet bízni, hogy önként fizetnek. Az uniós állampolgároknál 70 eurós bírság felett a behajtás miatt meg lehet keresni az adott országot. Jelenleg 26 országból összesen 13 ügytípus esetén lehet eljárási és végrehajtási jogsegélyt kérni. Nem tartozik közéjük azonban az olyan esetek, mikor valaki a helyszíni bírságot nem fizeti be. Nem uniós polgárok esetében arra azonban van lehetőség, hogy beutazási, vagy tartózkodási tilalmat rendeljenek el ellenük. Ha ezek az emberek mégis fizetnek utólag, akkor a tilalmat megszüntetik.

A közigazgatási bírságok rendszerének hatálya alá eső esetekben nincs lehetőség minden szabályszegőt megállítani. Van, hogy csak felvétel - például gyorshajtásnál a traffipax felvétele - van a rendőrség kezében. A közigazgatási bírság kiszabásához azonban a törvények alapján meg kell állapítani, hogy ki az autó az autó üzembentartója. Ehhez azonban a jogsegélyre vonatkozó rendelkezések értelmében jelenleg nincs megfelelő egyezmény, és viszonossági gyakorlat sincs rá az egyes országok és Magyarország között. Ha mégis sikerül megállapítani a szükséges adatokat - például egy rendőri intézkedésnél rögtön kiderül - akkor a fővárosi jegyző, jogi személyek - például cégek - esetében pedig az APEH adó módjára behajthatja a bírságot.

Az Országos Rendőr-főkapitányság 2009-es adatai szerint egy év alatt összesen valamivel több mint 10 ezer külföldit jelentettek fel szabálysértés miatt. Kiemelt szabálysértés ebből több mint 2400 volt, a szabálytalankodók többsége az Európai Gazdasági Térség (EGT)országaiból és Svájcból érkezett Magyarországra. Kisebb súlyú ügy valamivel több mint 7500 volt, ezek közül több mint 5300-ban voltak érintettek az EGT országaiból, vagy Svájcból származó emberek. Nem uniós országból, - beleértve a kisebb és nagyobb súlyú ügyeket is - valamivel több mint 2700 embert jelentettek fel.

A rendőrség szerint a külföldiekkel szembeni hatékony fellépést szolgálná, ha szabálysértések, illetve közigazgatási bírság esetén a kiszabott összeg megfizetéséig lehetőség lenne a jármű visszatartására. Erre más európai országokban is van példa. Ennek megvalósítása a közúti közlekedésről szóló törvény és a szabálysértésekről szóló törvény módosításával lehetne biztosítani.
- Független Hírügynökség -