Az EP állásfoglalásban bírálta a magyar alaptörvényt

Strasbourg  (MTI) - Az Európai Parlament (EP) kedden Strasbourgban megszavazta azt az állásfoglalást, amelyben - nagyrészt a Velencei Bizottság véleményére alapozva - bírálják az új magyar alkotmány elfogadásának módját és annak számos tartalmi elemét.    Az EP-képviselők nagyrészt párthovatartozás szerint voksoltak: a baloldaliak, a liberálisok és a zöldpártiak javaslatát 331-en támogatták, 274-en - köztük a legnagyobb frakciót adó néppártiak - ellenezték, 54-en pedig tartózkodtak.

    Az EP-állásfoglalásból jogi értelemben semmilyen kötelezettség nem hárul Magyarországra.

    Az állásfoglalás szerint a magyar alkotmányban nem elég egyértelmű bizonyos alapjogok védelme, és ezért azt módosítani kellene. A dokumentum kiemelte a halálbüntetés, a tényleges életfogytig tartó börtönbüntetés és a szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetés tilalmának fontosságát.

Az EP az új magyar alaptörvény további vizsgálatára szólított fel az EB-t

    Az EP felszólította az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg az új magyar alaptörvény és a közeljövőben elfogadandó sarkalatos törvények összhangját az uniós szerződések szövegével és szellemével, valamint az Európai Unió Alapjogi Chartájával.

    Azzal kapcsolatban, hogy a magyar alkotmány felelősséget vállal a külföldön élő magyarokért, és támogatást ígér nekik, az EP-állásfoglalásban azt az elvárást fogalmazták meg a magyar hatóságokkal szemben, hogy egyértelműen biztosítsák más országok területi integritásának tiszteletben tartását. Az állásfoglalás szerint helyre kellene állítani az Alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetéssel kapcsolatos jogszabályok kivétel nélküli felülvizsgálatára, valamint változtatni kellene a bírák kötelező nyugdíjkorhatárának csökkentésén.

    A Strasbourgban elfogadott dokumentum szerint a sarkalatos törvények megfogalmazásakor széles körű konszenzusra és nyilvános vitára van szükség. Az állásfoglalás megfogalmazói azt is szeretnék, ha az adórendszert, a nyugdíjrendszert és a családpolitikát illetően nem szűkítenék le a jövőbeli kormányok mozgásterét kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvényekkel.

    A magyar néppárti EP-képviselőcsoport a szavazás után közleményt adott ki, amely szerint az állásfoglalásban számos csúsztatás és súlyos tárgyi tévedés szerepel. Ilyen többek között a család fogalmának és a magzatot megillető védelem értelmezésének kérdése.

    "A Magyarországgal szemben alkalmazott kettős mérce nyílt megnyilvánulása, hogy a határozat az Alaptörvény olyan pontjait is kritizálja - például az alkotmánybíróság és az ombudsmani rendszer kérdése -, amely alkotmányos intézmények egyes tagállamokban nem léteznek, vagy a magyar szabályozásnál gyengébb hatáskörrel rendelkeznek" - olvasható a magyar néppártiak közleményében.

    A képviselőcsoport emlékeztetett arra, hogy a nemzeti konzultáció keretében a magyar polgárok óriási többsége foglalt állást a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés alaptörvénybe foglalása mellett. A néppártiak a népszuverenitás elvének nyílt semmibevételeként értékelték, hogy az EP baloldali frakciói a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés intézményének megszüntetését szorgalmazták.

    Szerintük felelőtlenség, hogy az állásfoglalás szerzői teret akarnak engedni a mindenkori kormánynak a gazdaságpolitika lazítására, például az államadósság kérdésében.

    Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője ugyanakkor közleményében úgy vélekedett: "az Orbán-kormányt szigorúan bíráló állásfoglalás jól tükrözi a magyar kormányerő teljes nemzetközi hitelvesztését és elszigetelődését".

    "Az EP állásfoglalása felszólítja az Orbán-kormányt, hogy hagyjon fel a demokratikus értékeket mellőző, tekintélyelvű politikájával, és tartsa magát az európai demokrácia alapvető írott és íratlan szabályaihoz" - írta Tabajdi Csaba. A szocialista politikus szerint az EP állásfoglalása rámutat arra, hogy a jelenlegi kormánykoalíció az új alaptörvény elfogadásával és a kétharmados törvényekkel saját gazdasági és ideológiai elképzeléseit akarja ráerőltetni a teljes magyar társadalomra, megkérdőjeleződik a zavartalan kormányváltás lehetősége, ezáltal súlyosan sérül a plurális demokrácia alapelve.

    "Orbán Viktor a hétvégén gúnyosan azt állította, hogy az Európai Parlamentben az izgágáknak adtunk néhány kokit, leesett néhány saller . Az ő sajnálatos hasonlatával élve ismét "monoklival távozott" Strasbourgból" - fogalmazott Tabajdi, aki szerint "Orbán Viktor Brüsszelben már megbukott. Meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa".