Martonyi: fontos a kapcsolattartás a külföldön élő állampolgárokkal

Budapest, 2011. október 7., péntek (MTI) - Martonyi János külügyminiszter szerint az országoknak kapcsolatot kell tartaniuk állampolgáraikkal, függetlenül attól, mekkora távolságra élnek az anyaországtól. Trócsányi László párizsi nagykövet azt emelte ki, hogy sok külföldön élő aktív kapcsolatra törekszik az anyaországgal, és a külföldiek szavazati joga ezt erősítheti meg.

A határon kívüli állampolgárok parlamenti képviseletéről és a külföldi szavazásról pénteken Budapesten tartott nemzetközi konferencián a tárcavezető kifejtette, új jelenség, hogy egyre többen élnek külföldön, a migráció és a mobilitás globális trend, de az országok nem akarják elveszíteni külföldön élő állampolgáraikat.

Martonyi János a Külügyminisztérium, a Magyar Tudományos Akadémia és a Szegedi Egyetem által szervezett eseményen a külföldön élők szavazati jogáról elmondta, ennek szabályozása nemzeti hatáskörbe tartozik, de az országok között megértést és párbeszédet igényel. A külföldön élők szavazati joga nem sérti annak az országnak a szuverenitását, ahol élnek - emelte ki.

A miniszter hangsúlyozta, a korábban külföldre - például az Egyesült Államokba, Kanadába vagy Ausztráliába - távozott magyarok általában megtartották magyar állampolgárságukat. A magyar állampolgársági jog módosítása azért volt szükséges, mert a szomszédos országokban élő magyarokkal és leszármazottaikkal szemben diszkriminációt jelentett, hogy nekik viszont nem volt magyar állampolgárságuk, holott ők is külföldön élő magyarok - mutatott rá. Hozzátette: így egységes rendszer jött létre a magyar diaszpórában.

Martonyi János arról számolt be, hogy ezt a módosítást részletesen megmagyarázták a szomszédos országoknak, de "északi szomszédunkkal" - mondta Szlovákiára uralva - még mindig nézeteltérés van abban a tekintetben, hogy mit értenek "az állam és a polgár közötti valóságos kapcsolaton".

A tárcavezető a magyar választójog tervezett módosításával kapcsolatban úgy fogalmazott, az egyik legnagyobb változást az jelenti, hogy kétfordulós helyett egyfordulós lesz a választás, ami megfelel a legtöbb ország gyakorlatának. Az egyéni és a listás választási rendszer közötti alapvető egyensúlyt megőrzik - mondta.

Trócsányi László hangsúlyozta, nem ritka, hogy egy külföldön élő aktív kapcsolatot akar ápolni az anyaországgal, ezt a kapcsolatot erősítheti a külföldön élők szavazati joga. A Velencei Bizottságnak - az Európa Tanács mellett működő, alkotmányozási kérdésekben tanácsadóként tevékenykedő szakértői testületnek - a témáról készített jelentését ismertetve kifejtette, az európai jogalkotásban egyre nagyobb hangsúlyt kap a külföldön élők szavazati joga, amely azonban általában az országos választásokra korlátozódik, a helyi választásokon csak kevés országban voksolhatnak.

Érvek a külföldön élők szavazati jogának biztosítására

A bizottság több érvet is felhoz a külföldön élők szavazati jogának biztosítása mellett, így az állampolgárok közötti egyenlőségre is hivatkozik, amelyet nem korlátozhat "a személyek szabad mozgása" - mutatott rá. A diplomata kitért arra is: sokak szerint a külföldön élők szavazati joga ellen szól, hogy a politikusok nem képesek igazán elérni őket, és a külföldön élők nem ismerik úgy a belpolitikai helyzetet, mint a helyiek.

Joelle Garriaud-Maylam, a francia szenátus tagja elmondta, országa úttörő a külföldön élők szavazati jogának szabályozásában, hiszen a 2,5 millió külföldön élő franciának parlamenti képviselete is van. Ez eddig csak a szenátusban volt így, de a következő választáskor életbe lépő módosítás eredményeként 11 képviselőjük lesz a nemzetgyűlésben - közölte. Hozzáfűzte, emellett június óta egy államtitkár foglalkozik a külföldön élő franciák ügyeivel.