A csillebérci izotópgyárból az elvártnál magasabb értékben szökött a jód-131 izotóp

Budapest, 2011. november 17., csütörtök (MTI) - A Csillebércen működő izotópgyár kéményén keresztül hónapokon át az elvártnál nagyobb mértékben szökött a jód-131 izotóp - tudatta az Izotóp Intézet Kft. cégvezetője az MTI-vel csütörtökön, azt hangsúlyozva, hogy a lakosság egészsége nincs veszélyben, továbbá ez nem jelenti azt, hogy ők okolhatók a Közép-Európa légterében mért magasabb radioaktív sugárzásért. Környei József cégvezető az MTI-nek azt mondta: az év első felében már észlelték, hogy a gyártási eljárás során a kéményen keresztül kibocsátott, "elszökő" jód-131 mennyisége megnövekedett, de még mindig a határértékek alatt maradt. Nyáron a termelést leállították, és átalakították a szűrőberendezéseket, viszont a szeptemberi újraindulás után is megmaradt a magasabb érték.

A cég ezért ismét leállította a jód-131 gyártását, hogy jobb elemeket, szűrőket építsenek be - tette hozzá.

A főváros XII. kerületében működő Izotóp Intézet Kft. cégvezetője kijelentette: "nem történt rendkívüli esemény, kibocsátás mindig is van, de az a mi általunk elvártnál volt magasabb".

Környei József tájékoztatása szerint a 2011. január és május közötti gyártási tevékenységből az összkibocsátás kb. 300 GBq (gigabekerel) volt, míg a szeptember és november közepéig tartó időszakban az össz-kibocsátás 324 GBq értékűre tehető. Hozzátette: az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által megadott dózismegszorításból származtatott éves kibocsátási korlát az Izotóp Intézet Kft. esetén 1600 GBq, így az éves korlátnak mindössze 39 százalékát bocsátották ki.

A cégvezető elismerte, hogy Budapest légterében a napokban mért 1 egy hányada nagy valószínűséggel tőlük származott, de hangsúlyozta, a környezetellenőrző állomások által mért aktivitáskoncentrációkból származó lakossági dózisok elhanyagolhatóak, így azoknak egészségügyi, sugár-egészségügyi következményük nincsen.

Környei József úgy fogalmazott: Csehországban és Európa más pontjain az elmúlt napokban megemelkedett radioaktív sugárzás "nem származhat kizárólag tőlünk", de azt elismerte, hogy "valamennyi értékkel hozzájárulhattak".

Arra a kérdésre, hogy miért csak most hozzák nyilvánosságra, hogy magasabb értékben "szökött" üzemegységükből a jód-131, a cégvezető úgy válaszolt: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) a magyarországi Országos Atomenergia Hivataltól (OAH) is kért adatokat, ők az OAH-nak az adatszolgáltatást most megtették, és ezzel egy időben tájékoztatják a közvéleményt is.

A NAÜ múlt pénteken közölte, hogy alacsony szintű radioaktív sugárzást észleltek Közép-Európa több országában. Az ENSZ-szervezet már akkor jelezte, hogy egyelőre nem tudta megállapítani a sugárzás forrását, ám úgy vélte, hogy az nem a fukusimai atomerőműből származik.

A jód-131 izotópot orvosi célra, elsősorban a pajzsmirigy vizsgálatára és gyógyítására alkalmazzák, amelyet az Európai Unióban csak néhány helyen, Lengyelországban, Hollandiában, Belgiumban, Franciaországban és Magyarországon gyártanak. A tellúr nevű elemet kutatóreaktorban besugározva jön létre a 8 napos felezési idejű jód-131 izotóp, amelyet speciális leválasztás és feldolgozás során lehet alkalmassá tenni orvosi felhasználásra.

Magyarországon a Csillebércen működő Izotóp Intézet Kft. rendelkezik engedéllyel és tapasztalatokkal a jód-131 gyártásában.

Sáfrány Géza, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) sugárbiológiai laboratóriumának főigazgatója kedden az MTI-nek azt mondta, Magyarországon a jód-131 részecskékből származó radioaktív sugárzás mértéke az OKI összes mérőállomásán visszaállt a normál, úgynevezett háttérszintre.

Rónaky József, az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója az MTI-nek nyilatkozva leszögezte: nem a Paksi Atomerőműből ered a minimális radioaktívszint-emelkedés, és az atomerőmű környezetében sem mértek magasabb értéket.