Izgatás miatt ítélt el egy kukázásra biztató szociális munkást a PKKB

Budapest, 2011. november 4., péntek (MTI) - Hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt ítélt el a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) pénteken egy szociális munkást, aki egy a józsefvárosi önkormányzat tiltó rendelete elleni demonstráción arra biztatta társait, hogy a performansz részeként kukázzanak.

A büntetőper előzménye, hogy a VIII. kerületi önkormányzat ez év elejétől érvényes, a guberálást 50 ezer forintig terjedő pénzbüntetéssel szankcionáló rendelete ellen bejelentett tüntetést tartottak az Új szemlélet elnevezésű csoport tagjai, zömmel szociális munkások, továbbá hajléktalanok, mintegy 60-80-an ez év március 11-én a József körút és a Baross utca kereszteződésében.

A vádlott a rendezvény egyik szervezőjeként arra biztatta a jelenlévőket, hogy az ott lévő szeméttárolókból hulladékot vegyenek ki, azaz kukázzanak, ezzel is fejezzék ki tiltakozásukat a szerintük abszurd hatósági rendelkezés ellen.

A rendőrök több demonstrálót szabálysértés miatt előállítottak és figyelmeztetésben részesítettek, a kukázásra felhívó fiatalember ellen vádat emelt az ügyészség.

A pénteki tárgyaláson a szakirányú főiskolai végzettségű 31 éves, korábban szociális munkásként dolgozó, jelenleg alkalmi munkákból élő fővárosi fiatalember a vádirati tényállást lényegében nem vitatta, de nem érezte magát bűnösnek.

Kifejtette: nem hangulatkeltés, izgatás volt a cél, hanem a figyelemfelkeltés. Hiszen ha a szociális munkások etikai kódexéhez és a diplomaosztón tett esküjéhez hűen és lelkiismeretesen akarja végezni hivatását, akkor kötelessége felhívni a figyelmet a nélkülözőkre, ez esetben arra, hogy a józsefvárosi rendelet súlyosan hátrányos helyzetbe hozza az amúgy is kiszolgáltatott embereket. A radikális, kritikai szociális munka a 1960-as évek óta ismeri és számtalanszor alkalmazta azt a módszert, amelyet a márciusi demonstráció résztvevői is követtek.

A bíró a tárgyaláson hiányolta a szociális munkások etikai kódexéből azt a kitételt, hogy mindig a jogszabályok betartásával kell eljárniuk.

"Nem volt más lehetőségünk" - érvelt a megvádolt szociális munkás. Hivatkozott arra is, hogy demonstrációjuk után az ombudsman megállapította: a rendelet sérti az egyenlő méltóság alkotmányos elvét, alkotmányos visszásságot okoz.

Az ügyész vádbeszédében kiemelte, hogy a hatósági rendelkezésekkel nem kell feltétlenül egyetérteni, egy szociális munkás állhat pártfogoltjai mellé, "de a társadalmi légkört nyugtalanság keltésével nem zavarhatja". Hangsúlyozta, hogy jelen eljárásnak nem tárgya, jó-e a rendelet, de amíg hatályban van, be kell tartani. Az ügyész pénzbüntetést indítványozott.

Az ügyvéd azt hangsúlyozta, hogy a demonstrálók körében nem a vádlott hatására alakult ki elégedetlenség, egy esetleges elmarasztaló ítélettel pedig éppen azoknak a tevékenysége kap negatív megítélést, akik csekély megbecsülésért cserébe küzdenek egy szolidárisabb társadalomért. A védő felmentést kért a bíróságtól, illetve azt, hogy bűnösség kimondása esetén se szabjon ki büntetést, mert a cselekmény nem veszélyes a társadalomra, nem a törvénnyel való szembehelyezkedés volt a célja.

A PKKB néhány órás tárgyalás után első fokon, nem jogerősen kimondta a vádlott bűnösségét, és három év próbára bocsátotta. A törvény vagy hatósági rendelkezés elleni izgatás a büntető törvénykönyv szerint három évig terjedő börtönnel is büntethető. A PKKB által alkalmazott intézkedés annyit jelent, hogy abban az esetben szabnak ki ebben az ügyben büntetést, ha az ítélet jogerőre emelkedését követő három éven belül más cselekménye miatt ismét büntetőbíróság elé kell állnia a vádlottnak.

A bíró hangsúlyozta, hogy minden elismerése a szociális munkásoké, a vádlottat pedig ebben az ügyben nyilvánvalóan nem a rossz szándék, hanem a hajléktalanok melletti kiállás vezette. A rossznak tartott jogszabályokat bárki nyilvánosan is bírálhatja, de amíg érvényben vannak, mindenkinek be kell tartania őket.

A bíró szóvá tette, hogy a vádlott a demonstráció szervezője volt, de éppen ebbéli minőségével ellentétesen járt el, amikor a résztvevőket szabálysértés elkövetésére biztatta. Megjegyezte: el lehet gondolkodni, vajon jót tesznek-e az ilyen jellegű akciók a hajléktalanoknak, vagy nehezítik helyzetüket.

Az ügyész pénzbüntetés kiszabásáért fellebbezett, így a büntetőper a Fővárosi Bíróságon folytatódik majd másodfokon.

A tárgyaláson mintegy 40-50 fős hallgatóság vett részt, előtte az épület bejáratánál rövid, a vádlott melletti szimpátiatüntetést tartottak.

A Szakszervezeti Ifjúsági Szövetség MTI-hez eljuttatott közleménye szerint felháborodottan fogadta, hogy alelnökének, Ferencz Norbertnek bíróság elé kellett állnia azért, mert kiállt a szegények mellett, holott a szegénység nem bűn, hanem társadalmi probléma.

Korábban Szabó Máté ombudsman arra hívta fel a figyelmet, hogy az életvitelszerű közterületen tartózkodás súlyos szociális krízishelyzet eredménye, a legritkábban alapul az érintett tudatos választásán. A hajléktalanok nem tudnak hova menni, az önkormányzati "rendszabályok" és szankciók alkalmazhatatlanok, nincs visszatartó erejük, csak az eleve kiszolgáltatott emberek további megalázására, elüldözésére alkalmasak. Az ombudsman az ügyben az Alkotmánybírósághoz fordult.

Tarlós István főpolgármester augusztusban jelentette be, hogy nem értenek egyet az ombudsman állásfoglalásával, ezért nem vonja vissza a hajléktalanokat érintő közterület-használati rendeletét, amelyben szabálysértéssé nyilvánították az emberek életvitelszerű közterületi tartózkodását.

A VIII. kerületben szeptember 25-én tartottak ügydöntő helyi népszavazást a hajléktalan-ellátást érintő kérdésekben, így többek között a kukázás és az életvitelszerű közterületen tartózkodás szankcionálásáról, de az alacsony részvétel miatt referendum érvénytelenül zárult.

- MTI -