WSF – A nemzetközi tudomány kihívásairól beszéltek a zárónap előadói

Budapest, 2011. november 19., szombat (MTI) - A politika és a tudomány viszonyáról és a nemzetközi tudomány kihívásairól beszéltek a Tudomány Világfóruma (WSF) szombati zárónapjának délelőtti előadói a parlamentben.Paul Rübig európai parlamenti képviselő, a testület Tudományos és Technológiai Alternatívak Értékelése (STOA) elnevezésű bizottságának elnöke az EP három jelenleg futó projektjéről beszélt. Az öko-hatékony közlekedéssel, a fenntartható erőforrásokkal, valamint az e-kormányzat biztonsági kérdéseivel és az új társadalmi hálózatokkal foglalkozó projektek mindegyikében kulcsszerepet játszik a tudomány – hangsúlyozta. Az Európai Néppárthoz tartozó osztrák politikus külön kiemelte, hogy az észak-afrikai konfliktusok megmutatták, mennyire fontosak a társadalmi hálózatok, amelyek működéséhez a technológiai háttér elengedhetetlen. „A versenyképesség a tudománnyal kezdődik. A tudás ezenkívül hatalmat is jelent, a hatalom pedig biztonságot” – fogalmazott.

Ulla Burchardt, a német Bundestag Oktatási, Kutatási és Technológiai Bizottságának elnöke beszédében kifejtette: ha hatékonyan működő tudományos rendszereket akarunk, hagyni kell, hogy a fejlődő országok kutatói maguk határozzák meg prioritásaikat és módszereiket. Kitért a globalizáció pozitív hatásaira, megjegyezve, hogy a folyamatnak köszönhetően több százmillió ember emelkedett ki a szegénységből Kínában, Indiában és más fejlődő országokban, és a tudomány is fejlődött ezeken a helyeken: Kína például hamarosan a világ legtöbb kutatójával rendelkező országává válik. Reményét fejezte ki, hogy a komoly tudományos hagyományokkal rendelkező Tunéziában és Egyiptomban a demokratizálódással a tudományos szabadság és együttműködés is erősödik. Ulla Burchardt hangsúlyozta, hogy a fejlődő országok kutatási programjait nem szabad a nyugati kutatási prioritásokra korlátozni, továbbá ösztönözni kell a nők részvételét a tudományos életben.

Rémi Barré, a Conservatoire National des Arts et Métiers Recherche (CNAM) nevű francia egyetem tudománypolitika professzora kiemelte, hogy a tudomány klasszikus értékei közül sok egybecseng az alapvető társadalmi értékekkel: a tudományos eredmények közjavaknak számítanak, a kutatásokhoz pedig szabad a hozzájárulás, nincs diszkrimináció. Kifejtette, hogy napjainkban a tudomány egyre inkább techno-tudomány, azaz a tudomány és a technológia határa egyre kevésbé azonosítható. Úgy vélte ugyanakkor, hogy továbbra is fontos különbséget tenni a termékfejlesztés-típusú és a szélesebb témák átvilágítását, megértését célzó kutatások között.

- MTI -