Kitart a kormány a vöröscsillag-viselés tilalma mellett, és vitatja a strasbourgi ítéletet

Budapest, 2012. április 20., péntek (MTI) - A strasbourgi emberi jogi bíróság döntése ellenére is kitart a kormány a vörös csillag nagy nyilvánosság előtti használatának tilalma mellett. A kabinet nem ért egyet a jogerős ítélet végrehajtásával, amely arra kötelezi a magyar államot, hogy június 8-ig fizessen kártérítést a vöröscsillag-viselés miatt elmarasztalt Fratanolo Jánosnak, a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének - derül ki abból a jelentésből és határozati javaslatból, amelyet pénteken nyújtott be a parlamentnek Navracsics Tibor.

A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azzal összefüggésben terjesztette a Ház elé a két dokumentumot, hogy márciusban jogerőre emelkedett az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete Fratanolo János ügyében.

A történet előzménye, hogy Fratanolo János egy 2004. május 1-jei pécsi szakszervezeti rendezvényen a zakója hajtókáján egy nagyjából két centiméter átmérőjű, ötágú vörös csillaggal vonult fel, majd nyilatkozott a helyi televíziónak, ezzel pedig a vörös csillagot a nézők is láthatták. Emiatt Fratanolo János ellen 2007-ben büntetőeljárás indult, és megrovásban részesítették. Ő azonban a strasbourgi bírósághoz fordult, amely jogsértőnek minősítette elítélését. A testület álláspontja szerint Magyarország megsértette a Magyarországi Munkáspárt 2006 korábbi elnökének szabad véleménynyilvánításhoz való jogát.

Navracsics Tibor az üggyel kapcsolatos jelentésében emlékeztet: a büntető törvénykönyv (Btk.) hatályos szövege szerint aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vörös csillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ vagy közszemlére tesz - ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg -, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő. A tárcavezető arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar szabályozás nem kivételes Európában, több más állam is bünteti a diktatúrák jelképeinek használatát. Példaként említi, hogy Litvániában is kifejezetten nevesítik a kommunista múlt szimbólumait a tiltott jelképek között.

A miniszterelnök-helyettes kifejti: a strasbourgi bíróság az idén március 8-án véglegessé vált ítéletében a pervesztes magyar államot négyezer euró kártérítés és kétezer-négyszáz euró perköltség megfizetésére kötelezte június 8-ig. Késedelem esetén a teljesítés időpontjáig a késedelmes időszakra az Európai Központi Bank marginális kamatlábát három százalékponttal meghaladó mértékű kamatot kell fizetni. Megjegyzi azt is, hogy az Európa Tanács egyes tagállamainak külügyminisztereiből álló miniszteri bizottság mindaddig napirenden tartja az ügy vizsgálatát, amíg az érintett ország nem hajtja végre az ítéletet. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése és miniszteri bizottsága diplomáciai eszközöket vehet igénybe a döntésben foglaltak kikényszerítése érdekében - teszi hozzá.

A bíróság ítéletének - folytatta Navracsics Tibor - két belső jogi következménye is van: a strasbourgi ítélet alapjául szolgáló hazai büntetőügyben felülvizsgáltnak van helye, amelyet a legfőbb ügyész hivatalból köteles kezdeményezni, továbbá az említett miniszteri bizottság számon kérheti az ismételt elmarasztalások alapját képező jogszabály módosítását.

A jelentésben kitér továbbá arra, hogy a vörös csillag viselésének kérdését a strasbourgi bíróság továbbra is rendezetlennek tekinti, és több kérelmező beadványát is eljuttatta véleményezésre a kormánynak, amelytől június 10-ig vár észrevételeket.

Ezek ismertetése után a miniszter összegzi a magyar kabinet álláspontját, amely szerint az ötágú vörös csillag viselése azonosulást jelent a kommunista diktatúrát jellemző önkényuralmi eszmékkel és azok propagálásával. Hozzáteszi: az Alkotmánybíróság is megállapította, hogy Magyarország történelmi tapasztalatai alapján a szóban forgó korlátozás "nyomós társadalmi szükségletre" adott válasznak tekinthető a köznyugalom és mások jogainak védelme érdekében, e törvényes célok megóvása pedig "a büntetőjogi szankciónál enyhébb eszközzel nem biztosított".

A Btk. érintett passzusa azért lett így megfogalmazva, mert a XX. század diktatúrái felmérhetetlen szenvedéseket okoztak a magyar társadalomnak, a diktatúrákhoz kapcsolódó jelképek használata pedig sokakban rossz emlékeket, félelmet kelt, és sok esetben a kegyeleti jogok is sérülnek - magyarázza Navracsics Tibor, aki mindezeket figyelembe véve jelentésében közli: a magyar kormány nem ért egyet a strasbourgi bíróság ítéletében foglaltakkal, és fenntartja álláspontját.

A jelentés tudomásul vételét kezdeményező határozati javaslatban pedig egyértelműsíti, hogy a Btk. önkényuralmi jelképek használatára vonatkozó passzusát alkotmányosan megfelelőnek tartja, így a Magyarországot elmarasztaló ítélet végrehajtásával, továbbá a törvény módosításával nem ért egyet.