Martonyi: az uniós jogok átültetése során lesznek még viták

Balatonalmádi, 2012. május 25., péntek (MTI) - Az uniós jogok nemzeti jogba való átültetésekor lesznek még viták, amelyeknek a kimenetelét nem lehet megjósolni - mondta Martonyi János külügyminiszter pénteken Balatonalmádiban a XI. Magyar Jogászgyűlésen.

Sem konkrét, sem politikai ügyekbe nem megy bele - szögezte le az előadás elején a külügyminiszter.

Az európai jogot lehetett integrálni az univerzális, nemzetközi jogba, a nemzeti jogok pedig az európai alá kerültek, még ha ezt senki nem mondta is ki hivatalosan - adott áttekintést.

Kifejtette: az alakzat később megbomlott, az egyes szintek közötti kapcsolat meglazult; a tiszta hierarchia helyébe egymással sajátos kölcsönhatásban álló rendszer lépett, a nemzeti szabályok felerősödtek, az egyes szabályozási területek között pedig egyensúlyhiány alakult ki.

Hozzátette: a nemzetközi áru- és kereskedelmi szolgáltatás területen úgy-ahogy működött a szabályozás, óriási elmaradás mutatkozott viszont a tőkemozgás területén: bizonyos új pénzügyi termékeket, ügyleteket képtelenség volt a nemzeti szabályozásban elhelyezni.

A szabályozás hiányossága, tökéletlensége volt az egyik oka a globális válságnak - állapította meg a külügyminiszter. Hozzáfűzte: a nemzetközi intézményrendszer is elmaradt a változásoktól.

Az uniós jognak elsődleges szerepe van, ez világosan látszik például a kötelezettségszegési eljárásból. Kiderült viszont, hogy az elsőbbség nem olyan egyszerű, hiszen a tagállami alkotmányok is léteznek - mondta a külügyminiszter.

A 2009-ben életbe lépett Lisszaboni Szerződés kimondta, nem korlátlan az uniós jog elsődlegessége, a tagállamok nemzeti identitását tiszteletben kell tartani, és ez azt jelenti, hogy az uniós jog nem elődleges; a szerződés megnyitotta az utat a nemzeti alkotmányok felé - magyarázta Martonyi János.

Arra, hogy tagállamok időnként érvényesíteni próbálják nemzeti alkotmányukban foglaltakat, két példát hozott. Lengyelország az európai bíróság előtt próbálta elfogadtatni azt, hogy a génmódosítási irányelvet morális okok miatt nem akarja elfogadni, bizonyítania azonban nem sikerült, így az európai bíróság elutasította a kérését.

Ausztria viszont sikerrel hivatkozott egy 1920-as nemzeti szabályozására, miszerint tilos a nemesi származásra, előjogokra utaló jeleket viselni, és elutasították egy Ausztriában letelepülni szándékozó, a nevében hercegnői címet viselő nő keresetét.

Lesznek még hasonló ügyek - jósolta Martonyi János, és ezt nem zárta ki, hogy Magyarország esetében is.