Szakértő: kulcskérdés a választójogi szabályozás társadalmi elfogadása

Budapest, 2012. november 29., csütörtök (MTI) - Kulcskérdésnek mondta a választójogi szabályozás társadalom általi elfogadását a hatalomgyakorlás szempontjából a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Közigazgatás-tudományi Karának dékánja a választási eljárás aktuális kérdéseiről rendezett csütörtöki budapesti tudományos konferencián.

Cserny Ákos arról beszélt, az új szabályozás számos eleme előrelépést jelent. Utalt arra, hogy korábban olyan bizonytalanság övezte a választási szervek működését, amely már a választásokba vetett hitet, az állampolgári bizalmat érintette.

A pozitív változások között említette az ajánlási rendszer megváltoztatását és a fogyatékkal élő emberek joggyakorlásának megkönnyítését, ugyanakkor jelezte azt is, hogy bár a törvény kiválóan szabályozza a Nemzeti Választási Bizottság és Iroda működését, ám az alsóbb szintekről "hallgat".

Berkes Lilla, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala jogi főreferense a jelenlegi (a választói névjegyzéknek eddig alapjául szolgáló) lakcímnyilvántartás néhány problémájára hívta fel a figyelmet. Szavaira reagálva Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke is arra mutatott rá, hogy nem teljesen pontos a nyilvántartás, de "ez nem lehet alap arra, hogy az egész nyilvántartással szembeni közbizalmat megingassa".

Péterfalvi Attila örömét fejezte ki, hogy az új törvényből kikerült a különleges, személyes adatokat tartalmazó ajánlószelvények - általa korábban már többször bírált - intézménye, amely szerinte még a lakásmaffiát is kedvező helyzetbe hozta.

Elmondta, adatvédelmi szempontból a legjelentősebb újítások közé tartozik a regisztráció, az ajánlási rendszer megújítása és a közvetlen politikai kampány szabályozása.

Bordás Vilmos, az Országos Választási Bizottság elnöke is arról beszélt, hogy számos korábbi problémát megold, illetve visszaélési lehetőséget kizár az új jogszabály. Az utóbbira példaként a szavazás idejére egy-egy településre meginduló tömeges vándorlást említette.

Arra is kitért, hogy korábban a választási bizottságoknak nem volt valódi eszközük a jogszabálysértések eltiltására, legfeljebb eltilthatott vagy elmarasztalhatott műsorszolgáltatókat, ám most a jogalkotó "előremutató módon" bevezette a bírságolás lehetőségét.

László Róbert, a Political Capital választási szakértője szerint valószínű, hogy a demokrácia minőségére negatív hatással lesz a regisztráció. Szerinte a jogintézmény bevezetése mögött politikai motiváció és számítás volt, és a kormánypárt úgy véli, hogy az a számára kedvező lesz.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás előtti utolsó két hét - amikor már nem lehet regisztrálni - a meghatározó a kampányban, így azokat lehet távol tartani, akik általában az utolsó pillanatban hozzák meg a döntést.

Fodor Csaba, a Nézőpont Intézet elemzője ezzel szemben arra hívta fel a figyelmet, hogy a regisztrációra rendelkezésre álló hét hónap kellően hosszú idő, és a választóktól ilyen minimális tudatosságot el lehet várni.

Arra is figyelmeztetett, hogy a közvélemény-kutatások nyilvánosságra hozására vonatkozó, a választások napja előtti hatnapos tiltással a bizonytalan hitelességű kutatások "szürkepiaca pörög majd fel", így szerinte ezt a korlátozást a szabályozásból el kellene törölni.

- MTI -