Ab-döntés - Rogán: súlyos következményei lehetnek a döntésnek

Budapest, 2013. február 20., szerda (MTI) - Rogán Antal szerint az önkényuralmi jelképek használatát tiltó Btk.-paragrafus alkotmánybírósági (Ab) megsemmisítése joggal sérti a magyarországi zsidó közösségeket, illetve a kommunizmus minden élő áldozatát vagy családtagjaikat.

A Fidesz parlamenti frakcióvezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta, az Ab döntése - amellyel a testület szembement egy korábban hozott határozatával - súlyos következményekkel járhat, ugyanis azt jelenti, hogy május 1-jétől "szabadon lehet mászkálni az utcán" horogkereszttel, vörös csillaggal vagy SS-jelvénnyel.

Ez a helyzet így nem maradhat - jelentette ki a politikus, aki azt a kérdést tette fel az ellenzéki pártoknak - "különösen a szocialistáknak" -, most is azt gondolják-e, hogy ilyenkor sem lehet alkotmányt módosítani a helyzet megoldása érdekében. "Meg kell nyilvánulniuk az ellenzéki politikai erőknek is, és el kell mondaniuk a véleményüket" - tette hozzá.

Arra a felvetésre, hogy ezek szerint alkotmánymódosítással lehetne-e rendezni az ügyet, Rogán Antal azt válaszolta: tanulmányozni kell a helyzetet, megoldást kell keresni, "a megoldás pedig ha egy Ab-döntés születik, akkor nem nagyon gyökerezhet máshol, mint az alkotmányban".

Nyomatékosította egyúttal azt is, hogy az önkényuralmi jelképek között nem lehet különbséget tenni.

Az Ab kedden semmisítette meg az önkényuralmi - nemzetiszocialista és kommunista diktatúrákkal kapcsolatos - jelképek használatát tiltó büntető törvénykönyvi (Btk.) paragrafust.

Az indítványozó a vizsgált Btk.-paragrafus azon fordulatát kifogásolta, amely az önkényuralmi jelképek körében az ötágú vörös csillag használatát tiltja. Az Ab azonban a teljes - nemzetiszocialista, illetve a kommunista diktatúrákkal kapcsolatos jelképek használatát tilalmazó - tényállás alkotmányossági vizsgálatát elvégezte.

Az Ab közleménye szerint az önkényuralmi jelképek büntetőjogi fenyegetettsége az emberi méltóság és az alkotmányos értékrend védelme érdekében indokolt lehet, ám a jelenlegi Btk.-szabályozás túl tág, nem kellően világos és körülhatárolt, mivel a jelképhasználatot általában rendeli büntetni, jóllehet a célzatnak, az elkövetés módjának vagy a kiváltott eredménynek a figyelembevétele az egyes szimbólumok esetében elengedhetetlen lehet.

Az Ab keddi határozatával eltért saját 2000-ben meghozott határozatától, amelyben még alkotmányosnak találta a Btk.-paragrafust. Ennek kapcsán a testület hivatkozott a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára.

Az Ab az alaptörvény-ellenes tényállást ez év április 30-i hatállyal semmisítette meg.

- MTI -