EMIH: történelmi előrelépés a kisebbségvédelmi paragrafus megjelenése az alaptörvény-módosítás tervezetében

Budapest, 2013. február 12., kedd (MTI) - Történelmi előrelépésnek nevezte az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) és a Tett és Védelem Alapítvány az alaptörvény-módosítási javaslatban található "közösséget sértő véleménynyilvánítást" korlátozó paragrafust.

Az EMIH az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében kiemelte: a közösség- és kisebbségvédelmi szempontból régóta várt jogalkotási változásra korábban ők is javaslatot tettek abból a célból, hogy a közösség elleni gyűlöletkeltés érdemben szankcionálhatóvá váljon.

Emlékeztettek arra, hogy a tervezet külön megemlíti a közösség méltóságát mint az emberi méltósággal összefüggő alapjogot, amelyet nem lehet a véleményszabadságra hivatkozva sérteni. A törvénytervezet úgy fogalmaz: "A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek - törvényben meghatározottak szerint - jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni."

Mint írták, az EMIH, illetve a zsidó közösséggel szembeni jogsérelmek elleni fellépésre létrejött Tett és Védelem Alapítvány az utóbbi hónapokban többször hívta fel a figyelmet arra, hogy a közbeszéd minőségének romlását, az Országház falai között is elhangzó, rágalmazó megnyilatkozásokat elsősorban a törvényi környezet finomításával kell kezelni.

Annak a véleményüknek is hangot adtak, miszerint "tarthatatlan az az állapot, hogy az alkotmányból levezetett jogalkalmazói gyakorlatra hivatkozva lehetetlen - az egész magyar társadalmat mételyező - gyűlöletkeltés ellen fellépni. Az összes feljelentést már ügyészségi szinten utasítják el."

Hozzátették: az EMIH és a Tett és védelem vezetői több ízben kezdeményezték a jogi szabályozás megváltoztatását, legutóbb egy hónapja a Répássy Róbert igazságügyi államtitkárral folytatott egyeztetésen. Annak a reményüknek adtak hangot, hogy a jelenlegi alkotmánymódosítási javaslat mind szimbolikus üzenetében, mind pedig a konkrét jogalkalmazás szintjén fontos előrelépés és egyben óriási lehetőség az elmúlt húsz év témát érintő adósságának lerovására. A közösség méltósága, mint az alaptörvényben helyet érdemlő emberi méltósággal összefüggő alapjog, nemzetközi szinten is előremutató és példaértékű - jegyezték meg.

Az EMIH úgy fogalmazott: bebizonyosodott, hogy a "társadalom erkölcsi immunrendszerének önálló önvédelmi mechanizmusaira" való hivatkozás nem realitás, és a kialakult helyzetben a tiszta jogi helyzet és a jogkövető magatartás számonkérése egyben erkölcsi normakontrolként is kell hogy szolgáljon.

Hozzátették: Orbán Viktor miniszterelnök nyilvános megszólalásaiban többször kifejtette, hogy megítélése szerint az ilyen típusú megszólalásokat a magyar jogrendszernek kezelnie kell. A vallási szervezet megítélése szerint azonban "érdemi változás eddig nem történt", és "az elmúlt hónapokban visszatérően igazolódott, hogy dacára a közösség elleni izgatás bűntettét szankcionáló" jogszabálynak, "a gyűlöletkeltő beszédekkel szemben - a jelenlegi jogkörnyezetben és jogalkalmazási gyakorlatban - lehetetlen fellépni".

- MTI -