Március 15. - Magyar Érdemrend nagykeresztje - Szemerédi Endre matematikus

Budapest, 2013. március 15., péntek (MTI) - Nagy megtiszteltetésnek tartja Szemerédi Endre matematikus, hogy a nemzeti ünnepen a Magyar Érdemrend nagykeresztjével tüntették ki.

A Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének és az egyesült államokbeli Rutgers Egyetemnek a professzora pénteken vehette át a magas állami elismerést a Parlamentben a köztársasági elnöktől.

A Széchenyi- és Abel-díjas tudós arra a kérdésre, hogy miért tartja fontosnak tudományterületének, illetve magának a tudománynak szentelt figyelmet, úgy válaszolt, hogy a tudományos felfedezések, sokszor még az absztraktnak tűnőek is előremozdítják a világot. "Nekem szép a matematika, de nehezen tudnám megfogalmazni, hogy miért" - jegyezte meg a tudós, aki beszélt arról is, hogy pályája meghatározó személyisége volt Erdős Pál, Turán Pál és Hajnal András.

"A matematikusoknak titkaik is lehetnek" - fogalmazott Szemerédi Endre arra a kérdésre válaszolva, hogy jelenleg min dolgozik. Korábban arról nyilatkozott, hogy analitikus számelmélettel kezd el foglalkozni, de mint fogalmazott, lassan tanul. "Még az elején tartok, talán 4-5 év múlva az analitikus számelmélet néhány területének a problémáin is gondolkodhatok" - tette hozzá.

Elárulta, hogy fontosnak tartja egy tétel bizonyítását, de azt is, amikor felismeri, hogy kudarcot vallott.

A tudós, aki mostanában az év nagy részét, kilenc hónapot Magyarországon tölt, a magyar tudomány helyzetét optimistán látja, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tudomány támogatása "lehetőségeinkhez mérten, vagy talán még azon is túl, elengedhetetlen".

Szemerédi Endre az ELTE Természettudományi Karán matematikusként végzett 1965-ben. Az MTA Matematikai Kutatóintézetének tudományos munkatársaként, később főmunkatársaként, tudományos tanácsadójaként dolgozott, majd kutatóprofesszori megbízást kapott. Az 1980-as évektől több amerikai egyetemen volt vendégkutató és vendégprofesszor, 1990-ben a Rutgers Egyetem számítógép-tudományi tanszékén kapott egyetemi tanári megbízást. 1970-ben Moszkvában védte meg kandidátusi, később Budapesten az akadémiai doktori értekezését. 1982-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 1987-ben rendes tagja lett. Az Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának, az Academia Europaea-nak es a Norvég Tudományos Akadémiának is a tagja.

Kutatási területe a kombinatorika, számelmélet, algoritmuselmélet. A gráfelmélet egyik legismertebb szakértője, nemzetközi tudományos elismertséget szerzett kombinatorikai, számelméleti és algoritmuselméleti kutatásaival. Nemzetközi hírnevét az Acta Arithmetica című szakfolyóiratban 35 éves korában közzétett cikke alapozta meg, amelyben egy akkor már évtizedek óta megoldatlan matematikai problémára adott megoldást. Eredménye a "magyar tudománynak" is nevezett kombinatorika egyik alapvető felismerésévé vált, de alkalmazzák a számelméletben és a számítástudományban is.

Szemerédi Endre tétele a gráfelméleti kutatások fontos eszköze; felismerte, hogy minden gráf felbontható véletlenszerű részekre, ezek száma pedig csak attól függ, milyen pontossággal követelik meg a véletlenszerűséget.

Az Acta Mathematica, a Studia Mathematicarum, a Combinatorica és a Discrete Mathematics szerkesztőbizottságának tagja. Munkásságát több hazai és rangos külföldi díjjal is elismerték, a Polya díjat 1976-ban, az Akadémiai Díjat 1979-ben, a Leroy P. Steele-díjat és a Rolf Schock-díjat 2008-ban, a Széchenyi-díjat tavaly kapta meg. Ugyancsak tavaly vehette át a Norvég Tudományos Akadémia Abel-díját - amelyet a matematika Nobel-díjának szokás nevezni - a diszkrét matematikához és az elméleti számítógép-tudományhoz való hozzájárulásáért, valamint az additív számelmélet és az ergodikus elmélet területén kifejtett munkásságáért. Tavaly novemberben megkapta az Amerikai Magyar Alapítvány George Washington-díját is.

- MTI -