Repülőtéri vesztegetés - Ártatlannak vallotta magát a BKV volt informatikai igazgatója

Budapest, 2013. április 29., hétfő (MTI) - Ártatlannak vallotta magát a repülőtéri vesztegetés ügyében folyó büntetőper tizenegyedrendű vádlottja, a BKV volt informatikai igazgatója. F. Zsolt a Fővárosi Törvényszék hétfői tárgyalásán tett vallomásában kijelentette: semmilyen bűncselekményt nem követett el.

A Fővárosi Főügyészség vesztegetés miatt emelt vádat Sz. György, a BKV volt jogi igazgatója és további tizenkét társa - köztük R.-V. Krisztina, a Budapest Airport (BA Zrt.) volt jogi igazgatója és F. Zsolt, a BKV volt informatikai igazgatója - ellen gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt.

F. Zsolt a tárgyaláson felolvasta vallomását, amelyben az előzetes letartóztatásának körülményeiről is beszélt. Elmondta, 2009. december 4-én - amikor elfogták az elsőrendű vádlottat - síelni indult Ausztriába, de szóltak neki, hogy be kellene mennie a BKV székházába, mert ott szerződéseket keresnek rendőrök. Ennek nem tett eleget, mert - mint mondta - az idézésnek nem ez a szokásos rendje, és csak arról tájékoztatták, hogy a székházban iratokat foglalnak le.

Hangsúlyozta: nem menekült, nem szökött el.

(F. Zsoltot, aki ellen nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben, Szegeden fogták el és vették őrizetbe 2010. február 3-án.)

Közölte, tartott attól, hogy rendőri múltja miatt atrocitások érik majd büntetés-végrehajtási intézetben. Szavai szerint ez így is történt.

A váddal kapcsolatban arról beszélt, hogy az nem felel meg a törvényes kritériumoknak, csak minimális konkrétumokat tartalmaz, és téves következtetésekre épül.

F. Zsolt visszautasította az ellene felhozott vádat. Azt mondta: nem szegte meg kötelességét, nem vett részt a vádban szereplő szerződés megkötésében, és nem volt befolyása a kifizetésre.

A vesztegetés elsőrendű vádlottja, Sz. György, a BKV volt jogi igazgatója észrevételként elmondta, hogy F. Zsoltnak nem kellene szerepelnie ebben az eljárásban, nem ígért neki semmilyen jogtalan előnyt.

Az ügy egyik vádpontja szerint Sz. György 2009 májusában - a BKV Zrt. jogi igazgatójaként - elhatározta, hogy a szerződés-nyilvántartó rendszer beszerzésével kapcsolatban jogtalan előnyre tesz szert, és megállapodott F. Zsolttal, a közlekedési vállalat informatikai igazgatójával, hogy ha segíti a szerződés létrejöttét, kap a csúszópénzből.

Sz. György 2009 nyarán a szerződés-nyilvántartó rendszer megvalósításával összefüggésben felvette a kapcsolatot egy kft. ügyvezetőjével, a vállalkozói szerződést 2009 augusztusában írták alá, a végleges vállalkozói díj 28 millió forint volt, ebből Sz. György 11,8 millió forintra tartott igényt.

A bíróság még két másik vádlottat is meghallgatott, ők, fenntartva korábbi vallomásaikat, nem tettek vallomást, ezért a hétfői tárgyaláson azokat ismertették.

Ezek szerint a tizenkettedrendű vádlott, az említett cég ügyvezetője a nyomozás során elmondta, hogy saját megtakarított pénzéből, további üzletek reményében adott - egy közvetítően keresztül - 11,8 millió forintot Sz. Györgynek.

A tizenharmadrendű vádlott, aki a "futár" szerepét töltötte be, a nyomozás során tett vallomásában elmondta: ő vette át a kft. ügyvezetőjétől a 11,8 millió forintos "hálapénzt", majd később ő vitte el az összeget Sz. Györgynek egy óbudai bevásárlóközpont mélygarázsába, ahol 2009. december 4-én tetten érték őket.

Sz. György az ügyészség szerint 2008-2009-ben a BA Zrt. jogi előadójaként, majd a BKV Zrt. jogi igazgatójaként követett el többszörösen minősülő vesztegetést oly módon, hogy közreműködött a két nagyvállalat gazdasági érdekeit sértő, túlszámlázott megbízási szerződések megkötésében, és ezért cserébe több tízmillió forintnyi kenőpénzt kapott.

- MTI -