A kormány megvizsgálja a strasbourgi bíróság TEK-kel kapcsolatos döntését

Budapest - A kormány meg fogja vizsgálni a bíróság döntését - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden az MTI-vel, miután az Emberi Jogok Európai Bírósága helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és kártérítést ítélt meg a magyar terrorelhárító szervek (TEK) bírói engedély nélküli titkos megfigyelését biztosító törvény miatt.

A strasbourgi bíróság keddi közleményében az áll, hogy a panasz kivizsgálása közben egy pontban találta aggályosnak a magyar szabályozást a terrorelhárító szervek titkos adatgyűjtésére vonatkozóan. Az Európai Emberi Jogi Egyezmény I. fejezetének 8-as cikke kimondja ugyanis, hogy alapvető emberi jog a magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartása.

A bíróság kimondta, hogy az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti. Mindezek értelmében hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelés engedélyezésének feladatát pártatlan eljárásban független döntéshozónak kell elvégeznie.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ az MTI érdeklődésére azt írta: a Terrorelhárítási Központ (TEK) jogalkalmazó szerv, amely mindig a hatályos jogszabályok alapján látja el feladatait.

A terrorelhárítás minél hatékonyabb működése mindannyiunk érdeke, különösen most, a terrorveszéllyel fenyegetett Európában. A magyar jogszabályok ezt a célt szolgálják - tették hozzá.

Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordult a strasbourgi bírósághoz, mert azt kifogásolták, hogy a magyar terrorelhárító szervek bírói engedély nélkül is végezhetnek titkos megfigyeléseket.

A felperesek 2012-es nyilatkozata szerint a TEK bírói kontroll nélkül, miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelést végezni, ami az alaptörvény VI. cikkében biztosított, a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét okozza. Ezért indítványozták a rendőrségi törvény erre vonatkozó, 2011-ben módosított rendelkezésének megsemmisítését is.

Ez ügyben a két panaszos korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban 2013-ban elutasította beadványukat.

A magyar törvényi szabályozás értelmében nem szükséges bírói engedély a nemzetbiztonsági célból történő titkos megfigyeléshez. A TEK-nek és egyéb terrorelhárító szerveknek az igazságügyi miniszter adhat engedélyt arra, hogy a terrorfenyegetettség szempontjából gyanús személyek telefonjait lehallgassa, e-mailjeit elolvassa, vagy más módon szerezzen információkat.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal terrorcselekmények felderítésére vonatkozó hatásköre 2011. január 1-jével került át a Terrorelhárítási Központhoz. A TEK a jogszabály alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében, a jogszabályban szigorúan meghatározott körben, Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvések megelőzése, felderítése és elhárítása céljából alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket.

- MTI -