10 évre titkosították, miért is van most válsághelyzet

Budapest - A Magyar Helsinki Bizottság kikérte, hogy mire is hivatkozott a rendőrség és a bevándorlási hivatal vezetője, aminek nyomán a kormány egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Az indok továbbra is ismeretlen, de azt megtudta a bizottság, hogy tíz évre titkosították. Az elfogadhatatlan titkolózás a kormány jó szándékát kérdőjelezi meg, és további kétségeket ébreszt a terrorvészhelyzet jogintézményének lehetőségével szemben. Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Március 9-én a kormány az egész országra kiterjedően elrendelte a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Kezdetektől vitattuk a különleges jogrend szabályozását. Nem örülünk neki, de a gyakorlat minket igazolt. Tavaly novemberben szóvá tettük, hogy törvénytelenül tartja fent a válsághelyzetet Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Somogy, Zala és Vas megyében a kormány – írja a Helsinkifigyelő blog legfrissebb bejegyzésében.

A kormány tavaly egy újabb különleges állapotot hozott létre, az úgynevezett tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A törvény szerint a válsághelyzetet a kormány az országos rendőrfőkapitány és a menekültügyi hatóság kezdeményezésére vezetheti be, ha a következők közül valamelyik helyzet fennáll:

1. Ha a menedékkérők száma

2. Ha a tranzitzónákban tartózkodók száma

3. Bármely olyan migrációs helyzettel összefüggő körülmény kialakulása esetén (pl. zavargás, erőszakos cselekmények), amely valamely konkrét település közbiztonságát közvetlenül veszélyezteti.

Mivel a fenti három eset közül egyikről sem volt tudomásunk, ezért munkatársunk közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Rendőr-főkapitánysághoz (ORFK) és a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz (BÁH), hogy megtudja: pontosan milyen okokra hivatkozva kérték az egész országra érvényes válsághelyzet elrendelését.

Válaszlevelükben a két szervezet szinte szóról szóra megegyező indokokkal tagadták meg a válaszadást: álláspontjuk szerint a válsághelyzet elrendelésére vonatkozó kérelmük 10 évig titkos.

A Helsinki Bizottság szerint pedig igenis a nyilvánosságra tartozik, mégis milyen alapon rendel el a kormány egy jogkorlátozással, jelentős katonai jelenléttel, a katonákat egyebek mellett fegyverhasználattal és igazoltatási joggal felruházó válsághelyzetet. A törvény ugyanis kivételesen egyértelmű kereteket szab a válsághelyzet elrendelésének feltételéül. A március eleji kormányrendeletből arra lehet következtetni, hogy a fent vázolt 3-as pont miatt látta elengedhetetlenül szükségesnek az országos rendőrfőkapitány és a BÁH főigazgatója az országos válsághelyzet elrendelését. Ez a pont azonban csak már bekövetkezett cselekményeknél alkalmazható. Melyik magyar településen tört ki zavargás vagy tömeges erőszakos cselekmény? Melyik magyar településen van közvetlenül veszélyben a közbiztonság? A rendőrség és a bevándorlási hivatal erre a kérdésre nem hajlandó válaszolni, ezeket az információkat tekintik 10 évig titkosnak – írja a blog.

Ez az egész titkolózás önmagában is rendkívül súlyos kérdéseket vet fel a jogállami működéssel kapcsolatban. Ráadásul egészen különös megvilágításba helyezi a kormány ismét előhúzott javaslatát a „terrorvészhelyzet” intézményének bevezetéséről. A kormány szeretne felhatalmazást kapni arra, hogy lényegében bemondásra 60 napra teljhatalmat kapjon, miközben alkotmányos alapjogokat függesztene fel. Az ezzel kapcsolatos súlyos aggályokra a kormány eddig rendre kikérte magának a feltételezést is, hogy valós terrorveszély nélkül vezetne be ilyen különleges állapotot.

A szervezet szerint ehhez képest az ennél jóval visszafogottabb jogkorlátozásra lehetőséget adó tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel kapcsolatban sem hajlandó magyarázatot adni.

A Helsinki Bizottság a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, arra kérve annak vezetőjét, hogy utasítsa a rendőrséget és a bevándorlási hivatalt a kért adatok átadására.

Különleges jogrend bevezetéséhez különlegesen alapos és világos indokok szükségesek. Mindannyiunk érdeke, hogy a jogkorlátozásokat kizárólag alapos indokkal, a szükséges mértékben és a szükséges ideig lehessen fenntartani. Ahogy bejelentésünkben fogalmaztunk, „kiemelkedő közérdek tehát, hogy a jogkorlátozás szükségességét megalapozó tények megismerhetőek legyenek. Ellenkező esetben a válsághelyzet bevezetésének megalapozottsága vonatkozásában a közhatalom ellenőrzésére nem kerülhet sor.”

Így válik világossá, hogy a kormánynak a menedékkérőkkel szemben tanúsított, alapvető jogállami normákkal ellentétes viselkedése hogyan vezethet el minden magyar állampolgár alkotmányos alapjogainak jogtalan korlátozásáig – írja a blog.

- Prókai Eszter | abcug.hu -