Lerohanta a politika a magyar médiát

Budapest - A kormányváltás óta eltelt hét évben teljesen átalakult a magyar médiapiac, újságok alakultak és szűntek meg, a politika pedig eddig sosem látott mértében vásárolta be magát a sajtóba. Az Abcúg összeszedte, hogyan változott a magyar médiapiac az elmúlt években.

A Figyelő című gazdasági hetilap a napokban közölte, hogy az újság megújítása érdekében háromtagú szerkesztőbizottságot állít fel. A szerkesztőbizottság elnöke Lánczi Tamás, a kormányközeli Századvég intézet kutatója, tagjai pedig L. Simon László fideszes országgyűlési képviselő, egykori államtitkár, valamint Tallai Gábor, a Terror Háza Múzeum programigazgatója lesznek. A lap csődközelbe jutott kiadóját tavaly vásárolta meg Schmidt Mária, a Terror Háza igazgatója.

L. Simon a szerkesztőbizottság felállítása után azt nyilatkozta a Magyar Nemzetnek, hogy nem lát összeférhetetlenségi problémát, mivel “nem egy független lapot akarunk csinálni,” de a tulajdonos nem is azt várja tőlük, hogy politikailag semleges, hanem hogy “értékalapú újságot csináljanak”.

Az elmúlt 7 évben a teljes magyar média felfordult, új lapok alakultak, mások megszűntek, a kormánypártnak pedig még soha nem volt akkora befolyása a magyar sajtóra, mint most. Összeszedtük milyen jelentősebb átalakulások zajlottak a magyar médiában az elmúlt években, és hogyan foglalta el a kormánypárt a magyar sajtó nagy részét.

MTVA

A második Orbán-kormány a hatalomra kerülése utáni első években teljesen átszervezte a magyar közmédiát: a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót és az MTI-t összeolvasztották, és létrehozták a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot. A közmédia tavaly már közel 85 milliárd forintjába került az országnak, hat tévécsatornát és hét rádióadót üzemeltetnek, közülük az M1 non-stop híradóként működik.

A közmédia az évek során a kormány-propaganda legegyértelműbb kiszolgálójává vált, a programigazgatóról például a bíróság is kimondta, hogy egy korábbi riportja miatt hírhamisítónak is lehet nevezni, az M1 pedig kiemelten foglalkozik a kormánynak fontos ügyekkel, míg a kritikákat és az ellenzéki megmozdulásokat rendszerint elhallgatják.

Metropol

Svéd hátterű tulajdonosa 2011-ben eladta az egyik legnagyobb elérésű, ráadásul ingyen terjesztett napilapot, a Metropolt Fonyó Károlynak, aki nem mellesleg az akkor még kormányközeli Simicska Lajos üzlettársa. Simicska azonban 2015-ben durván összeveszett Orbán Viktorral, ennek eredményeképpen az addig állami hirdetésekből jól élő Metropolban már nem hirdettek többet az állami cégek, ráadásul a BKV is szerződést bontott velük, így a metrómegállókban sem tudták terjeszteni a lapot. Végül Simicskáék 2016 júniusában úgy döntöttek, hogy végleg megszüntetik a lapot.

Vs.hu

2013-ban elindult a Vs.hu hírportál, majd egészen 2015 tavaszáig folyamatosan bővítette a szerkesztőségét. A lap korábban nem cáfolt hírek szerint egy cseh cégen keresztül Matolcsy György jegybankelnök, korábbi nemzetgazdasági miniszter unokatestvére, Szemerey Tamás érdekeltségébe tartozott. 2015 tavaszában kiderült, hogy a jegybank által alapított alapítványok közel 600 millió forinttal támogatták az újság kiadóját. Erről a lap kiadója nem tájékoztatta a lap munkatársait, akiknek a nagy része ezután felmondott.

Origo.hu

2014 júniusában teljesen átalakult az egyik leglátogatottabb magyar hírportál az Origo.hu. A szerkesztőség nagy része felmondott, miután egy Lázár János miniszter utazásaival foglalkozó cikk után eltávolították a főszerkesztőt. A lapot ezután Pálmai L. Ákos irányította.

Az Origót kiadó céget végül 2015 végén megvásárolta a Magyar Telekomtól a Vs.hu-t is kiadó New Wave médiacsoport. Ez az a cég, amely a korábban is említettek szerint a jegybankelnök unokatestvérének érdekeltségébe tartozott. A vásárlást az állami MKB hitelezte.

Az Origo.hu élére megint új főszerkesztőt – György Bencét – neveztek ki, a lapban pedig teljesen megszűnt a kormánykritikus hangnem.

Modern Media Group

2015 elején Orbán Viktor főtanácsadója, Habony Árpád és Győri Tibor korábbi államtitkár megalapították médiacégüket, a Modern Media Group Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-t. A cég hamarosan elindította a lokal.hu portált és az ingyenes Lokál magazint. Ez az az újság, amely felváltotta a kormány bizalmából kiesett Metropolt a tömegközeledési eszközökön, például a budapesti metrón. A Lokált 2015 szeptemberében követte a 888.hu portál.

Napi Gazdaság – Magyar Idők

A Napi Gazdaság című gazdasági napilapot 2013-ban vásárolta fel a Fidesz-közeli Századvég Gazdaságkutató Zrt, majd nem sokkal később továbbadta a Magyar Nemzet korábbi szerkesztőjének, Liszkay Gábornak. A lapot végül 2015 őszén teljesen átalakították, Magyar Idők néven konzervatív politikai napilapot csináltak belőle. Jellemző volt, hogy a lap első számának olvasásáról még Orbán Viktor is posztolt képest a Facebookra.

TV2

2015 őszén a második legnagyobb nézettségű kereskedelmi tévécsatorna, a TV2 Andy Vajna kormánybiztos tulajdonába került. A vásárlást az állami tulajdonú Eximbank hitelezte meg Vajnának, közel 11 milliárd forint értékben. Azóta 8 új csatornát indítottak, a hírműsorokat pedig teljesen átalakították, a hírigazgatói posztra például Orbán Viktor sajtósának barátnőjét nevezték ki. A tévéadóhoz ömlenek az állami hirdetések.

Class FM

A Simicska Lajos tulajdonából az egykori Sláger Rádió tulajdonosaihoz került rádió műsorszolgáltatási szerződését tavaly nyár végén nem hosszabbította meg a Médiatanács, így a rádió novemberben leállt. A Class FM-ről bővebben itt olvashatnak.

Rádió 1

A kormánybiztos Andy Vajna nem csak a tévés piacon vásárolt pozíciókat, 2016-ban elindította a rádióját a Radió 1-et is. Miután a Class FM novemberben leállt, a Rádió 1 lett a közmédia mellett a leghallgatottabb analóg elérésű rádió.

Ripost

2016 őszén új nyomtatott bulvárlap indult, a korábban csak online megjelenő Ripost. A tulajdonos-főszerkesztője a korábban a Story Magazint irányító Ómolnár Miklós. A kiadó ugyan nem köthető kormányközeli vállalkozóhoz, de a Ripost előszeretettel közöl lejárató bulváranyagokat ellenzéki politikusokról, és szemlézi a TV2, az Origo és a 888.hu híreit, illetve fordítva.

Vidéki napilapok – Népszabadság

Magyarországon 18 megyei napilap működik, egészen 2016 őszéig négy cég tulajdonolta őket. Ekkor azonban a legtöbb napilapot kiadó cég, a Mediaworks megvásárolta a második legjelentősebb céget, a Pannon Lapok Társaságát. Így ma a nagy helyi eléréssel rendelkező megyei lapok túlnyomó többsége a Mediaworks tulajdonában van. A Mediaworksot azonban szinte rögtön az adásvétel után megvásárolta az Orbán Viktor barátjához, és Felcsút polgármesteréhez, Mészáros Lőrinchez köthető cég.

A Mediaworks menedzsmentje még Mészáros tulajdonszerzése előtt egyik napról a másikra bezáratta a szintén a cég tulajdonában álló, legnagyobb példányszámú magyar kormánykritikus lapot, a Népszabadságot. Arról, hogy miért fontosak a vidéki lapok, itt írt az Abcúg bővebben.

Echo Tv

2016 utolsó hónapjában Mészáros Lőrinc tévét is vásárolt magának: a szintén kormányközeli üzletembertől, Széles Gábortól vette meg az Echo Tv-t. Széles akkor azt mondta, a tévé továbbra is a kormányhoz legközelebbi szellemiségű csatorna marad.

Forrás: abcug.hu.

Egy darab nyugdíjas siratja a Népszabadságot Vasban

Kisalföld, Észak-Magyarország, Vas Népe – Budapesten nem is hallani róluk, vidéken azonban ezek a lapok súlyos köröket vernek az olyan országos napilapokra, mint a Népszabadság vagy a Magyar Nemzet. A restiben már reggel elkapkodják, van, aki az álláshirdetések, más a halálozási hírek miatt olvassa őket, miközben a Népszabadságot csak egy nyugdíjas néni veszi.