Mintha a Tajgetoszra löknék a beteg munkanélkülieket

Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza - A teljes foglalkoztatottság elérése Magyarországon köztudottan kormányzati cél, ehhez azonban tényleges foglalkoztatás helyett néha statisztikai kozmetikázásokra kényszerül a kormány. Most az egészségügyi okokból nem foglalkoztatható álláskeresők kerültek sorra, akiknek júniusban még könnyített, speciális közmunkát ígértek, most viszont arra sincs ötlet, mit kaphatnának a sokuknak egyedüli jövedelemforrást jelentő foglalkoztatást helyettesítő támogatás helyett. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Kormányzati becslések szerint 132 ezer olyan ember szerepel a munkaügyi nyilvántartásban álláskeresőként, akik

Ezeknek az embereknek jellemzően olyan egészségügyi problémáik vannak, ami alapján egészségkárosodásuk mértéke nem éri el az 50 százalékot – azt a mértéket, ahonnan már jogosultak lennének rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra -, azonban nem találnak olyan munkát, amit jelenlegi állapotukban el tudnának végezni. Vannak köztük, akiknek orvosi papírjuk van róla, hogy nem foglalkoztathatók.

Ezeket az embereket kezdték most el a munkaügyi központok törölni az álláskeresői nyilvántartásból.

Lyuk a szociális hálón

Erre valószínűleg egy 2016. júniusi kormányhatározat alapján utasította őket a Nemzetgazdasági Minisztérium, a határozat ugyanis elrendelte “az egészségügyi okok miatt nem foglalkoztatható álláskeresők nyilvántartásból való törlésének” előkészítését.

A lépés önmagában nem lenne ördögtől való, hiszen egészségi állapotuk miatt nem valószínű, hogy csak úgy maguktól visszatérnek majd a munkaerőpiacra – valódi álláskeresőknek nem mondhatók.

A probléma azonban az, hogy a nyilvántartásból kikerülők egyúttal elvesztik a jogosultságukat az aktív korúak ellátására – a foglalkoztatás helyetti támogatásra -, azt viszont már nem találta ki a kormányzat, hogy mit kapjanak helyette. Márpedig havi 22 800 forint jövedelemkiesés elég nehéz helyzetbe hozhat például egy olyan embert, aki pont azért kapta eddig ezt a támogatást, mert egészségi állapota miatt semmilyen munkát nem tudott elvállalni.

Lett volna speciális közmunka…

Az ominózus kormányhatározat

a mentális, szociális vagy egészségügyi okból foglalkoztatásba be nem vonható álláskeresők foglalkoztathatóságának növelését szolgáló 2016. évi kormányzati intézkedésekről

nevet viseli, és ígért is egyfajta megoldást az érintetteknek. Ez lett volna a speciális közfoglalkoztatás, amit nyáron néhány településen kísérleti jelleggel el is kezdtek az erre pályázó önkormányzatok.

Ennek lényege hogy szakképzettséget nem igénylő, és komolyabb fizikai megerőltetést nem jelentő munkát végezzenek napi 6 órában azok, akik orvosi szakvélemény alapján nem alkalmasak a legtöbbször fizikai munkát jelentő rendes közmunkára, viszont könnyített munkavégzésre még képesek.

A speciális közfoglalkoztatás pilot programja 4 megye 11 településén, 300 fő foglalkoztatottal indult el július elején, a kommunikált szándék azonban az volt, hogy a speciális közmunka programot januártól az egész országra kiterjesztené a kormány.

Ez a nyilvántartásból való törléssel párhuzamosan zajlott volna, így az álláskeresők közül kikerülők legalább egy részének továbbra is jutott volna valamilyen jövedelem – a speciális közmunkáért, a kísérleti fázisban legalábbis, 27 ezer forint havi nettó bért és napközben ingyen ebédet kaptak a munkavégzők. Az Abcúg is megnézte az egyik résztvevő településen, a borsod megyei Harsányban, hogyan indult a program.

…de elsikkadt

A speciális közmunka beígért országos kiterjesztése azonban elmaradt, sem a pilot program kormányzati megítéléséről, sem a januári kiterjesztés részleteiről nem derültek ki részletek. Most úgy tűnik, elkezdődött viszont az egészségügyi okok miatt nem foglalkoztatható álláskeresők törlése a nyilvántartásból.

Ez történt a 62 éves Faragó Istvánnal is, aki a 18. kerületben, a forgalmas Üllői út mellett lakik egy mindössze 22 négyzetméteres, komfort nélküli, omladozó házban. Istvánnak komoly mozgásszervrendszeri és neurológiai problémái vannak, egészségkárosodása orvosi szakvélemény alapján 42 százalékos, és bár mindeddig hivatalosan álláskeresőnek minősült, gyakorlatilag semmilyen fizikai munkát nem tud elvállalni. Sofőrként dolgozott korábban, de már fáj a háta, a lába és még a bal kezét sem tudja felemelni.

Ezzel eddig nem is volt gond: 2009 óta, mivel a jogosultság minden feltételét teljesítette és együttműködött a hivatallal, folyamatosan kapta a havi 22 800 Ft foglalkoztatás helyetti támogatást, ami az egyetlen jövedelmét jelentette az egyedülálló férfinak.

Kihúzták alóla a talajt

2017 január 3-án azonban István azt a határozatot kapta Budapest Főváros Kormányhivatalától, hogy a hivatal december 19-i hatállyal megszüntette a férfi aktív korúak ellátására való jogosultságát és foglalkoztatást helyettesítő támogatását. Az indoklásban az szerepel, hogy “neki felróható okokból” törölték Faragót az álláskeresők nyilvántartásából, ezért szüntetik meg a neki álláskereső jogán járó támogatást is.

Nem tudom, most hogyan tovább, van egy kis félretett pénzem, de az is vészesen fogy”

– mondta István, aki már így is elképesztően puritán körülmények közt él. A telet mindössze egy olajradiátorral vészelte át, az ételét is azon melegíti, egyetlen szórakozása pedig a rádióhallgatás. Az aktív korúaknak járó ellátás megvonásával ráadásul elvesztette a kedvezményes tömegközlekedésre való jogosultságát is, így már orvoshoz vagy hivatalokba is nehezebben tud eljutni. Az önkormányzat ugyan egy évre vállalta a férfi társadalombiztosítását, és méltányosságból a közgyógyellátást is megkapta ugyanennyi időre, de István helyzetén ez vajmi keveset segít.

Fellebbeztem a határozat ellen, és az önkormányzattól igényelhető települési támogatást is megpróbálom megigényelni, de az is csak egy évig segíthet”

– magyarázta a férfi, akinek a lakása ugyan sajátja – az önkormányzattól vette neki még a kilencvenes évek közepén édesanyja -, de a számlákat már eddig is nehezére esett időben fizetni.

Nem egyedi probléma

Kassai Dániel, a Lehet Más a Politika (LMP) Budapest 18. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzati képviselője szerint Faragó István nem az egyedüli, aki így járt: bár pontos számok még nem állnak a rendelkezésére, a képviselő úgy becsüli, a kerületben ez akár ezres nagyságrendű probléma is lehet, ennyien eshetnek el a 22800 forintos támogatástól, amit az önkormányzatnak biztosan nem lesz kapacitása hosszú távon pótolni.

Kassai párttársa, az LMP-s országgyűlési képviselő Szél Bernadett az ügyben írásbeli kérdést adott be a Nemzetgazdasági és a Belügyminiszternek, hogy kiderüljön:

A válaszadásra január 31-től számítva 15 napja van a minisztereknek.

Az Abcúg a kérdéseit a speciális közmunkáért felelős Belügyminisztériumnak is feltette, ahonnan azt a választ kapták, a Nemzetgazdasági Minisztérium az illetékes válaszolni a munkaügyi nyilvántartással kapcsolatos kérdésekre. A Nemzetgazdasági Minisztérium sajtóosztálya viszont visszadobta a válaszadás lehetőségét a Belügyminisztériumnak. Amint valamelyik tárcától válasz érkezik, közöljük. (A Belügyminisztérium sajtófőosztálya közölte: a hozzájuk eljuttatott kérdéseket továbbították a Nemzetgazdasági Minisztérium Sajtó- és Kommunikációs Titkárságára.)

- Neuberger Eszter | abcug.hu -

Csak elbutulnak a szakmunkások a közmunkától

Lassan már a kormány is belátja, hogy tömegek ragadnak be a közmunkába anélkül, hogy esélyük lenne máshol elhelyezkedni. A Nemzetgazdasági Minisztérium 100-150 ezer embert hozna ki a programból, de ez nem lesz egyszerű. Hiába van sok üres állás, nem szívesen alkalmazzák az évek óta levelet sepregető vagy takarító közmunkásokat, még ha végeztek is szakiskolát. A képzések egyelőre hatástalanok, és sokan nem is hajlandók kijönni a falujukból, hiába lenne máshol munka. Ráadásul meg kell küzdeni a Belügyminisztériummal is, ahol ugyanannyi közmunkással számolnak idénre is, mint tavaly.

Rájött a kormány, hogy az emberek beleragadnak a közmunkába

Túl sokan maradnak évekig a közmunkaprogramban, ezért a kormány azt szeretné, hogy három éven belül legfeljebb 12 hónapig lehessen közmunkásként dolgozni.

Arra sincs pénzük, hogy az első fizetésig kihúzzák

Egy álláshoz jó megjelenés, naprakész szakma, és legalább egy havi spórolt pénz kellene, a legtöbb hajléktalannak viszont ezek nincsenek. Már azon elbuknak, hogy az erdőből nem érnének be időben dolgozni, vagy nincs rendes fogsoruk. A hajléktalanok körében a legkedveltebb munkahely a konyhai kisegítő, mert ott enni is kapnak a fizetés mellett. Az állam milliárdos költségvetésből indított közmunka-programot a hajléktalanoknak, amely segíthet ugyan kikecmeregni a gödörből, de sokan az első pár hónapot sem húzzák ki.

Semmi bajom, akkor meg miért vagyok rehab munkán?

A frissen indult speciális közmunka program azoknak volna ideális, akiknek egészségügyi problémáik és nyugdíjkorhatár közeli életkoruk miatt már esélyük sincs már piaci alapú munkát találni, és már a rendszerint fizikai munkát jelentő rendes közmunkát sem bírnák. A programba az elsők között belépő borsodi településen, Harsányban azonban többen úgy dolgoznak most napi 6 órában a munkanélküli juttatásnál mindössze 4200 forinttal többért, hogy korábban gond nélkül foglalkoztatták őket rendes közmunkában. Ők nem értik, hogyha egyszer azt mondják, bírják az iramot, miért kerültek fele annyi pénzért “rehab munkára”.

Aki volt egyszer munkanélküli, az tudja, hogy kuss

A közmunkásoknak évi húsz napnál több szabadság nem jár, és gyakran azt sem használhatják fel úgy, ahogy szeretnék. Olgának három gyereke van, és bár hivatalosan negyven nap szabadsága lenne, ez a munkáltatóját nem érdekli. Ahogy az sem, hogy nincs kire hagynia nyáron a gyerekeit. Bár öt napra már sikerült a rokonoknál nyaralni, de ezzel ki is merült az idei nyárra jutó a szabadság.