Ukrán oktatási törvény - Trócsányi: a tét az anyanyelvi oktatás

Budapest - Trócsányi László igazságügyi miniszter bízik abban, hogy az ukrán fél olyan javaslatokkal fog előállni az oktatási törvény ügyében, amelyek figyelembe veszik a magyar kisebbség jogos érdekeit, és így a magyar anyanyelvű oktatás teljes egészében fennmarad Kárpátalján.

A miniszter a mandiner.hu-n szerdán a Velencei Bizottságnak az ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatos döntésével kapcsolatban közölt írásában felidézte: a jogszabály az ukrán nyelv védelmében gyakorlatilag felszámolja a nemzeti kisebbségek nyelvén - így a magyar nyelven - történő oktatás lehetőségét az általános iskola ötödik osztályától kezdve, azzal az indokkal, hogy az ukrán nyelv megfelelő tudása nélkül a nem ukrán anyanyelvűek nem tudnak boldogulni Ukrajnában.

A törvény rendkívüli nemzetközi felháborodást váltott ki, tekintettel arra, hogy Ukrajna lakossága vegyes, területén az orosz ajkúakon kívül hivatalosan, a legutóbbi népszámlálás alapján 150 ezer magyar, 400 ezer román, 140 ezer lengyel, 200 ezer bolgár anyanyelvű ember, valamint számos más nemzetiség él - tette hozzá. Jelezte: az új jogszabály végül elfogadott szövegét nem egyeztették a nemzeti kisebbségek képviselőivel, holott az anyanyelvi oktatás felszámolása a nemzeti kisebbségek teljes asszimilációjához vezethet.

A miniszter hozzátette: Ukrajna a törvénnyel megsérti nemzetközi kötelezettségeit, hiszen magára nézve kötelezőnek ismert el számos, a nemzeti kisebbségek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, emellett Magyarország és Ukrajna között hatályban van az az 1991-ben kötött bilaterális megállapodás, amelyben Ukrajna biztosítja a magyar nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatáshoz való jogát az oktatás minden szintjén.

Trócsányi László szerint nem áll meg az Ukrajna által hangoztatott érv, miszerint az államnyelv védelme mindenképpen szükségessé teszi a kisebbségek nyelvi jogainak korlátozását, hiszen - írta a miniszter - még az egységes tömbben élő nemzeti kisebbségek is ukrán környezetben élnek, az ukrán nyelvet tanulják és használják életük során.

Mint írta, Magyarországnak az alaptörvényből fakadó kötelezettsége, hogy nemzetközi szinten is megtegyen mindent a határon kívül élő magyarok védelmében, így a törvény szeptember 5-i elfogadását követően széleskörű diplomáciai offenzívát indítottak, felvetették az ügyet az ENSZ, az Európa Tanács, az EBESZ és az Európai Unió fórumain, és mind a külügyi, mind az oktatási tárcák között sor került bilaterális egyeztetésre, ő maga is levelet írt ukrán partnerének.

A miniszter utalt arra, hogy az Európa Tanács keretében működő Velencei Bizottság december 11-én tette közzé végleges véleményét az ukrán oktatási törvény vitatott cikkéről. A miniszter a bizottság véleményével kapcsolatban leszögezte: helyesnek tartja, hogy a testület is sérelmezi a megfelelő egyeztetések hiányát a törvény elfogadása előtt és örömmel vették, hogy a bizottság elismerte, az új ukrán szabályok alkalmazása elvi és gyakorlati problémákat vet fel.

A jogszabályban meghatározott három év túlságosan rövid idő az alkalmazásra való felkészüléshez, ráadásul nem áll rendelkezésre megfelelő számú, megfelelő képzettséggel rendelkező pedagógus sem az ukrán nyelv oktatására - írta. Hozzátette: a bizottság megkérdőjelezi, hogy az a legitim cél, hogy az államnyelvet a középiskola végeztével mindenki megfelelően ismerje, csak az ukrán törvényhozó által választott megoldással érhető-e el, az ukrán nyelvoktatás erősítése ugyanis a hagyományos működés fenntartása mellett jobban megfelelne az arányosság elvének.

Trócsányi László jelezte: noha szívesebben vett volna erőteljesebb megfogalmazást, a bizottság szerint is aggodalomra ad okot az, hogy a kisebbségi iskolák veszélyben vannak. Az új törvény ugyanis a ma működő magyar oktatási hálózatot is felszámolhatja azzal, hogy az érintett iskoláknak át kell állniuk az ukrán nyelven történő oktatásra - jegyezte meg. Hozzátette: a 2016/2017-es tanévben 71 magyar nyelvű oktatási intézmény működött, további 27 iskolában volt magyar nyelvű osztály, összesen 16 275 diák tanult magyar nyelven.

Mint írta, a bizottság szerint meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az anyanyelvet ne csak tantárgyként tanítsák az érintett iskolákban, hanem a tantárgyak anyanyelven történő oktatásával olyan szintre juthassanak el a diákok az anyanyelv használatában, hogy alkalmasak legyenek komplex problémák megoldására is. A bizottság felszólította az ukrán hatóságokat, hogy tárgyalásokat folytassanak a nemzetiségi szervezetek vezetőivel és minden más érintettel.

Nagyon bízom abban, hogy az ukrán fél olyan javaslatokkal fog előállni, amelyek a magyar kisebbség jogos érdekeit figyelembe veszik, és így a magyar anyanyelvű oktatás teljes egészében fennmarad Kárpátalján - írta a miniszter.

Trócsányi László jelezte: Magyarország szívesen nyújt segítséget a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségnek, valamint anyaállamként kész tárgyalni az ukrán féllel, hogy a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatása elkerülje a fokozatos leépítést. Úgy vélte, a Magyarország és Ukrajna között hatályban lévő bilaterális megállapodások - amelyekben Ukrajna vállalta, hogy biztosítja a magyar nemzeti kisebbség anyanyelven történő oktatáshoz való jogát az oktatás minden szintjén - a Velencei Bizottság véleményével kiegészülve már megfelelő tárgyalási alapot biztosít Magyarország és az ott élő magyar kisebbség számára. jelezte reményét, hogy Ukrajna a Velencei Bizottság véleményében foglalt ajánlásokat elfogadja, és haladéktalanul tárgyalásokat kezd a kárpátaljai magyarság vezetőivel.

- MTI -