Dr. Kövér László: „Nekünk van még mit megvédenünk”

Debrecen - Nincsen olyan ciklus, amelyikben jobb teljesítményt tudott volna az ország nyújtani, mint a mögöttünk hagyott négy évben – hangsúlyozza a Naplónak adott interjújában Magyarország Országgyűlésének elnöke.

Dr. Kövér Lászlót arról is megkérdeztük, hogy mi a legfontosabb emléke a Fidesz kereken 30 évvel ezelőtti megalapításáról.

- Miként értékeli Elnök Úr a most véget érő országgyűlési ciklust?

- Ha a törvényhozás számaiból indulunk ki, akkor ez a négy esztendő nyugodtabb, konszolidáltabb mederben zajlott, mint az azt megelőző, amikor is körülbelül 700–800 törvényt voltunk kénytelenek elfogadni Magyarország újjáépítése érdekében. Arra azért volt szükség, hogy kezeljük azt a válsághelyzetet, amelybe Magyarország 2010-re került. Akkor megalapoztuk a felfelé ívelő pályán való mozgás lehetőségét, és így a mostani négy esztendőben már igazából a korábban meghozott törvényeket korrigáltuk, ha szükség volt rá. Önmagában nem kis jelentőségű törvényeket fogadtunk el – gondolok itt az államigazgatási eljárási törvényre vagy a gazdasági növekedést megalapozó törvényekre, melyekbe a költségvetési törvények mindig beletartoznak –, de ez már olyan volt, mint bármelyik konszolidált parlamenti ciklusa bármelyik európai országnak. Ugyanakkor ez a Parlament annak a kormányzásnak a hátterét is képezte, amelyik a legjobb négy esztendőt produkálta az elmúlt négy esztendővel a rendszerváltozás kezdete óta Magyarország számára. Tehát, ha a foglalkoztatás adatait nézzük vagy ezzel párhuzamosan a munkanélküliség adatait, akkor azt látjuk, hogy a rendszerváltozás óta soha ilyen sokan nem dolgoztak: több mint négymillió-négyszázharmincezer embernek van munkája, a munkanélküliség négy százalék alá csökkent az országos átlagot tekintve, beleértve azt is, hogy a fiatalok munkanélkülisége kevesebb mint a fele az európai átlagnak, de mondjuk az ötöde a görög vagy a spanyol szintnek. A korábbi ciklusokéhoz képest a jövedelmek növekedése is példátlan, mindenkit beleszámolva átlag huszonnyolc százalékkal érnek ma többet a bérek, fizetések, mint 2010-ben. De hogyha a családi adókedvezményt is beleveszem, és hogyha a családosokra, a gyermekesekre is vetítem még ezt, akkor az ő esetükben több mint 40 százalék a jövedelmük emelkedése. Emellett a nyugdíjasoknak nemcsak azt teljesítettük, amit megígértünk – azt, hogy megőrizzük a nyugdíjuk vásárlóértékét –, hanem ott is sikerült a nyugdíjprémiummal, különböző juttatásokkal meg a rezsicsökkentéssel gyakorlatilag azt a tizenharmadik havi nyugdíjat visszaadni, vásárlóértéken legalábbis, amit 2010-ben elvettek tőlük. Akármilyen területét nézem a kormányzásnak, illetve az ország életének, jobb a helyzet – legyen szó a nemzetpolitikáról, a külpolitikáról, biztonságpolitikáról vagy éppen a közbiztonságról. Az utóbbi kapcsán kiemelendő, hogy évek óta nem hangzik el interpelláció vagy napirend előtti hozzászólalás a közbiztonság tárgyában, egész egyszerűen azért, mert 2100 rendőrnek és a közmunkaprogramnak is köszönhetően elértük azt, hogy a bűncselekmények száma drasztikusan csökkent. Tehát bármilyen területet nézek is, nincsen olyan ciklus, amelyikben jobb teljesítményt tudott volna az ország nyújtani, mint a mögöttünk hagyott négy évben.

- Ebből is következően a mostani választásnak mi az igazi tétje?

- Az, hogy ezeket az eredményeket meg tudjuk-e őrizni vagy sem. 2002-ben, noha azt ígérték az akkori ellenzéki pártok, a szocialisták és a szabad demokraták, hogy semmit se vesznek el abból, amit addig együtt elértünk, és amit a Fidesz úgymond adott az országnak meg az embereknek. Ehhez képest egyik pillanatról a másikra, tollvonással törölték el mindazon intézkedéseinket, amiket az addigi négy esztendőben hoztunk – akár a gazdák elő-haszonbérleti, elővásárlási jogaról beszélünk, akár a családi adókedvezményekről, akár pedig a lakástámogatási rendszerről – merthogy akkor is volt. És ezt az utóbbit azért emelem ki, mert ez vezetett egyenesen egymillió-háromszázezer családnak a devizacsapdába eséséhez, tehát ahhoz a pénzügyi és majdnem társadalmi katasztrófához, amelyet hárommilió ember egzisztenciájának a majdnem összeomlása jelentett. Ez most sem lenne másképp. Tehát hogyha ez a káoszkoalíció kerülne hatalomra, amelyiknek nincsen programja, se hiteles személyiségei, és közülük legalább két párt tevőlegesen felelős az ország tönkretételéért, akkor nyilvánvalóan nagyon gyorsan összeomlana minden, és visszajutnánk oda, ahonnan elindultunk. De van egy ennél is fenyegetőbb probléma, ez pedig az a világ, ami körülvesz bennünket, és itt elsősorban a tömeges illegális migrációra, népességcserére gondolok – merthogy ez nem egy spontán folyamat, henem egy tudatosan ösztönzött folyamat, egy politika, amely egyre nyilvánvalóbban bontakozik ki azokból a nyilatkozatokból és dokumentumokból, amelyek hol az Európai Bizottságban születnek, hol pedig az ENSZ illetékes szerveinél. Tehát látható, hogy itt Európa népességének a fölcserélése a tét, benne Magyarország, Lengyelország meg a többi volt szocialista ország kulturális-nemzeti hagyományainak a feloldása. Mi annyiban vagyunk jobb helyzetben még, hogy nekünk van még mit megvédenünk. Azokban az országokban, ahol már a lakosságnak majdnem negyede migránshátterű, vagy a nagyvárosok lakóinak már több mint a fele migránshátterű, mint például Londonban. Ott már sokkal nehezebb lesz visszafordítani az országukat a lejtőn, mint nekünk megvédeni, hogy arra a lejtőre rákerüljön.

- Március 30-án lesz 30 éves a Fidesz. Abból az időből mi a legfontosabb emléke?

- Ó, hát ez egy nagyon nehéz kérdés, mert szerencsére az elmúlt 30 év nemcsak mozgalmas volt nekünk, az akkori alapítók számára, hanem tele van jó és szép élményekkel is. Ezek vannak túlsúlyban inkább, mint a negatív élmények, de természetesen azokból is jutott – ahogy utaltam az imént a 2002-es választásokra. Nem szeretnék még egyszer egy olyan éjszakát, mint akkor volt a második forduló után, meg az első után, de hát mindenben az a legszebb, amikor elkezdődik, én azt hiszem. És az alapítás éjszakája, az a 30 évvel ezelőtti, március 30-i éjszaka az valóban felejthetetlen. Akkor nemcsak azt nem gondoltuk egyáltalán, hogy 30 év múlva idejutunk, vagy hogy 30 év múlva esélyünk lesz arra, hogy éppen a negyedik kormányzati ciklusunkat kezdjük meg. Akkor, azon az éjszakán még azt se gondoltuk, hogy két év múlva választások lesznek. Ez egy nagy kaland volt, amely szerencsére nemcsak a mi szempontunkból sült el jól, hanem – talán szerénytelenség nélkül mondhatom – az ország szempontjából is.

- Vass Attila -