Magyarország

2019.01.11. 18:14

Rendszerváltás-évforduló: régi kérdések megválaszolására nyílhat most lehetőség

Miskolc - Mit hozott és mivel adós az állampártot leváltó új történelmi korszak?

Miskolc - Mit hozott és mivel adós az állampártot leváltó új történelmi korszak?

Márciusban kezdődik a rendszerváltás harminca­dik évfordulójának emlékéve. Ebből az alkalomból készült összeállításunkban arról kérdeztük Fekete Sándor politológust (Miskolci Egyetem): hol a helye 1989-nek a magyar történelemben? Mi volt az a legfontosabb esemény-körülmény, ami akkor eldöntötte, hogy az államszocializmus véget ér? A szakmája szempontjai alapján, akár más szempontok alapján mennyire feldolgozott ez az időszaka a történelmünknek?

Időszerű lenne a rendszerváltozás miskolci eseményeinek feldolgozása.” Fekete Sándor

Politikai átmenet

Fekete Sándor: – A hatvanas évek végén kezdődő reformfolyamatok a gazdasági és politikai rendszerben egyaránt előkészítették a talajt a húsz évvel később bekövetkezett rendszerváltozásnak. Mint ismeretes, a reformfolyamatok lényegében egy sokat emlegetett „társadalmi szerződés” jegyében zajlottak le, amely nem mellékesen hozzájárult a rendszer legitimitásának fenntartásához. A társadalmi szerződés leegyszerűsítve arról szólt, hogy ha elfeledjük a múltat, és nem fordulunk a fennálló rendszer ellen, akkor esélyünk nyílik egy boldogabb életre. A párt – cserébe a társadalom hallgatólagos beleegyezéséért – gyarapodást és háborítatlan életet kínált. A rendszer az ezután következő gulyáskommunizmust csak úgy tudta finanszírozni, hogy közben felélte belső tartalékait. Ez nagyjából a nyolcvanas évek közepére nyilvánvalóvá vált. Ehhez kedvező politikai hátszélként hozzáadódott a szovjetek be nem avatkozási politikája, ezek a körülmények együttesen megteremtették a politikai átmenet lehetőségét – fogalmazott a politológus.

Végérvényesen

Az átmenet legnagyobb feladata az alkotmányos jogállam és a demokratikus intézmények megteremtése volt. Eközben a régi rend delegitimálódása Nagy Imre újratemetésével és az állampárt önfeloszlatásával gyakorlatilag és szimbolikusan is végérvényesen betetőzött.

A régi rend legitimitásának megszűnésével olyan átmeneti állapot – legitimációs vákuum – vette kezdetét, amely reálisan magában foglalta a legitimációs válság veszélyét is. Az új politikai pártok legitimitása ekkor még igencsak kérdésesnek számított, hiszen társadalmi bázisuk ekkor még ismeretlen volt. Számukra egyedül a kerekasztal tárgyalások kínáltak lehetőséget arra, hogy valamilyen legitimációs többletre mégiscsak szert tegyenek azáltal, hogy a nyilvánosság előtt demonstrálják: készen állnak a változások levezénylésére. Erre égető szükségük volt, mivel tömegtámogatottságuk korántsem volt egyértelmű – magyarázta Fekete Sándor.

A hiány szerepe

Fekete Sándor így folytatta: A rendszerváltozás útjának az az ára, hogy az új rendszer nem a társadalom közös vállalkozásaként jelent meg, nem rendelkezik olyan erkölcsi megerősítéssel, amely abból fakad, hogy a de­mokratikus köztársaság a mi alkotásunk, tehát a miénk… Ez a hiány egy fontos legitimációs forrástól fosztotta meg az új politikai berendezkedést.

Az átmenet során kialakult legitimációs zavart, gyengeséget részben az okozta, hogy az új pártok tömegtámogatása bizonytalan volt, továbbá negatívan hatott az a kiemelt körülmény is, hogy hiányzott az új rend legitimitását megteremtő alapítóaktus. A lehetséges okok között említhetjük a tömegmozgalom hiányát és az elitek egyezkedését a társadalom feje fölött. Az első szabad választások után a legitimitás-deficitet növelhették a kormány bizonyos intézkedései, továbbá a gyors kijózanodás és az ország előtt álló problémákkal való szembesülés.

Időszerű múltfeldolgozás

– Véleményem szerint a fenti körülmények miatt máig ható probléma az új magyar demokrácia legitimitásának kérdése, s nem véletlenül kerül előtérbe újra meg újra a rendszerváltozás minőségének és mélységének a megkérdőjelezése. Ezzel együtt a politikai elit érdeke lenne a téma mielőbbi lezárása, s a társadalom számára is megnyugtató rendezése. Ráadásul az elmúlt 30 évben egy teljesen új, a demokratikus Magyarországba született generáció jelent meg, akiknek már csak a szocializációs mechanizmusok és szüleik el­beszélése adhat támpontot az események értelmezésében, véleményezésében. S vé­gezetül egy fontos miskolci adalék, amely hiányérzetként jelentkezik: rendkívül időszerű lenne a Miskolc-monográfia folytatása, s a rendszerváltozás miskolci eseményeinek feldolgozása. Úgy vélem, ezzel (is) tartozunk a rendszerváltó elődöknek – értékelte lapunknak Fekete Sándor.

ÉM


Ez történt: 1989 legfontosabb eseményei

1989. január 28. Pozsgay Imre államminiszer a rádió 168 óra című műsorában nyilatkozott az MSZMP KB történelmi albizottsága a kutatások alapján népfelkelésnek látja azt, ami 1956-ban történt.

1989. február 20-21. Az MSZMP KB ülése elfogadta az új alkotmány koncepciójáról szóló tájékoztatót. Eszerint a párt lemond arról, hogy rögzítsék vezető szerepét a készülő alaptörvényben.

1989. március 8-10. Az Országgyűlés ülésszakán Szűrös Mátyást választották meg a parlament elnökévé.

1989. március 11-12. Országos gyűlést tartott a Magyar Demokrata Fórum. A több mint 13 ezres tagság képviseletében mintegy félezer küldött gyűlt egybe Budapesten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem aulájában.

1989. március 15. Először volt munkaszüneti nap március 15., Magyarország nemzeti ünnepe. Az ellenzékiek külön rendezvényeken ünnepeltek, a budapesti megmozdulásain mintegy 80-100 ezren vettek részt.

1989. március 22. Megalakult az Ellenzéki Kerekasztal

1989. május 2. Nemzetközi sajtótájékoztatón kihirdették a vasfüggöny lebontását Hegyeshalomnál

1989. június 16. Nagy Imre újratemetése

1989. július 6. A Legfelsőbb Bíróság megsemmisítette Vida Ferenc bíró 1958. június 15-iki ítéletét, és bűntelennek jelentette ki Nagy Imrét és vádlott-társait. Ugyanezen a napon hetvenhét éves korában meghalt Kádár János.

1989. szeptember 10-én a magyar kormány megnyitja nyugati határát az NDK-menekültek előtt.

1989. október 23-án, déli 12 óra 3 perc 28 másodperckor Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnök a Parlament egyik teraszáról kikiáltotta a harmadik magyar köztársaságot.

1989. november 26. Négy igenes népszavazás.


[related-post post_id="4105071"]

[related-post post_id="4105077"]

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a boon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!