Idén is elkészítik az ország boldogságtérképét

Miskolc – Kutatják, hogy mennyire vagyunk boldogok mi, magyarok.

2019-ben is elkészíti nagyszabású kutatását a magyarokról a boldogságtérkép megrajzolása projekt keretében a Jobb Veled a Világ Alapítvány és az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportja. A vizsgálat célja annak felmérése, hogy évről évre hogyan változik a magyar lakosság boldogság- és globális jóllét szintje.

A csapat – Bagdi Bella és Prof. Oláh Attila vezetésével – 2016 óta készíti el Magyarország boldogságtérképét egy ötezres mintára kiterjedő sztenderdizált, pszichometriailag hiteles és validált kérdőíveket alkalmazó internetes vizsgálat eredményei alapján. A térképről leolvasható, hogy mely régiókban és megyékben milyen mértékben tartják boldognak magukat az emberek.

A vizsgálat részleteiről prof. Oláh Attilát, az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoport vezetőjét kérdeztük, akitől elsőként azt tudakoltuk meg, hogyan definiálja a kutatócsoport a boldogságot.

– A pszichológia elmélettel közelít a boldogság fogalmához, miután ugye mindenkinek más-más elgondolás alakult ki a fejében arról, hogy ez mit is jelent – kezdte a professzor. „A mi elképzeléseink szerint a boldogság a globális jólétnek a szubjektív megélése. Az ember alapvetően biológiai, pszichológiai, szociális és spirituális lény, és akkor van a globális jólét állapotában, hogyha a humán természetének mind a négy aspektusában jól működik, és közben még jól is érzi magát. Ez az általános megközelítése a boldogság kérdéskörnek.”

Mi is a boldogság?

A vizsgálatban különböző életkorú férfiak és nők egyaránt részt vesznek, így az adatok lehetőséget adnak a különböző életkori csoportok, a különböző családi állapotú, az anyagi jólét különböző fokán élő, a különböző iskolai végzettséggel és foglakozással bíró személyek boldogsága, élettel való megelégedettsége, globális jólléte és mentális egészsége szintjének összehasonlítására.

– A kutatás során elsősorban az érdekel minket, hogy a teszteket kitöltők alapvetően mint is gondolnak a boldogságról, és hogy ehhez képest ők mennyire boldogok. Egyáltalán nem vagy nagyon is. Tehát van a boldog ember és van a boldogság. Hogy éppen aktuálisan mennyire boldog valaki, az egy kérdés, az a kép, ami benne él a boldogságról pedig egy másik – magyarázta prof. Oláh Attila.

Viszont az is igaz – folytatta –, hogy a mérésben mindig tükröződik az egyén szubjektív élménye is, az, hogy éppen milyen pillanatában tölti ki az adott ember a tesztet. Mint a professzor kiemelte, ez lehetne ugyan a felmérés csapdája is, viszont szerinte ezek csupán apróságok, hiszen mivel nagy mintán dolgoznak, a pillanatnyilag éppen nagyon jó, vagy nagyon rossz passz­ban lévők összességében kioltják egymást.

Feltételei vannak

„A kérések arra vonatkoznak, hogy a kutatások eddigi eredményei szerint milyen feltételei vannak a boldogságnak. A pszichológiai „jól működésnek” például feltétele, hogy önállóak legyünk, hogy pozitív legyen az önértékelésünk, jó viszonyban legyünk másokkal vagy éppen legyen életcélunk. A tesztben tehát erre kérdezünk rá. Fontosak a pénzügyi feltételek is a boldogság tekintetében. Persze nem attól lesz boldog valaki, hogyha sok pénze van, háromszor vacsorázhat, hanem attól, hogy az anyagi jólét függetlenséget biztosít számára. El tud utazni pihenni, hasznosabban töltheti el az idejét, egyszóval sokkal több olyan élményt szerezhet, amelyek folyamatosan szinten tartják, feltöltik a boldogságháztartását.”

Prof. Oláh Attila azt kéri, legyenek minél többen részesei a 2019-es kutatásnak, ugyanis minél többen töltik ki a kérdőívet, annál pontosabb eredményt kapnak.

A tesztsor online a http://www.boldogsagkutatas.hu/kerdoiv oldalon érhető el, és mindössze tizenkét perc alatt ki lehet azt tölteni.

A kérdésekre március közepéig lehet válaszolni, az idei kutatás eredményeit pedig március 20-án, a boldogság nemzetközi napján hozzák nyilvánosságra.

Tajthy Ákos

Önismereti kérdések is vannak az idei tesztben

Hogy pontos képet kapjunk arról, miről is van szó, szerkesztőségünkből többen is kitöltöttük a 2019-es boldogságkutatás kérdőívét. Sok érdekes tapasztalattal lettünk gazdagabbak, azzal például biztosan, hogy a kutatók által ígért mindössze tizenkét perc bőségesen elég, hogy a teszt végére érjünk.

Önkéntesen

Ahhoz, hogy a vizsgálatban részt vegyünk elsőként igazolni kell azt, hogy önkéntesen tesszük azt, majd egy sor adminisztratív kérdésre kell választ adni (életkor, nem, iskolai végzettség, családi állapot, foglalkozás, lakhely stb.)

Ezt követően a már sok helyről ismerős pontozással kell eldönteni, hogy egy-egy állítás mennyire igaz, vagy nem igaz ránk. Az állításokat témakörökbe rendezték, ahol első körben rákérdeznek az általános életértésünkre. Többek között arra kíváncsiak, mennyire tartjuk magunkat boldognak, mennyire jellemzi az életünket a harmónia, vagy tudunk-e folyamatosan fejlődni.

Érdekes feladat az ezt követő is: hét arcocskából, vagy közkeletűbb nevén szmájliból, esetleg emojiból kell ugyanis kiválasztani azt, amelyik legjobban kifejezi azt, mennyire vagyunk boldogok aktuálisan.

Rákérdez még sok egyéb mellett a teszt arra is, hogy hogyan gondolkodunk önmagunkról, az emberekről, vagy éppen a spiritualitásról. Aki viszont arra számít, hogy a részletes leírást kapunk a boldogságszintünkről, el kell keserítsük. A kollektív eredményt, Magyarország idei boldogságtérképét csak március 20-án, a boldogság napján hozzák nyilvánosságra.

[related-post post_id="4160504"]

[related-post post_id="3868260"]