360 fokos videó: Mesél a mezőkövesdi Hadas - A fazekas ház

Mezőkövesd - Sorozatunkban a mezőkövesdi Hadas városrész kézműves alkotóházait mutatjuk be. Ezúttal a fazekas házba vittük el 360 fokos kameránkat, ahol Fehér Tibor népi iparművész munkáit csodáltuk meg.

A fazekas ház egy nyitott műhely, amit manapság műhely galériának is neveznek, itt kezdett hozzá Tibor egy kancsó korongozásához. Negyven éve foglalkozik fazekassággal, és a mai napig szívesen csinálja. Azt mondja, jó döntésnek bizonyult, hogy éppen ezt kezdte el annak idején a kézműves szakmák közül, ami egyben művészet is.

– Minden fazekas szakosodik valamire, ugyanis különféle technológiákra van lehetőség, de a döntésnél nagyon fontos, hogy én mit szeretek készíteni, mert nyilván azt a technikát választom. Ez egyébként az elmúlt négy évtizedben folyamatosan változott, hiszen az alkotás is egy folyamatos változás – mondja Tibor.

– Eleinte a helyi, környékbeli fazekashagyományokból indultam ki és merítettem, majd ezekből alakítottam ki a saját formavilágomat. Vannak visszatérő edények, ilyen a miskakancsó, azonban nagyon sok olyan edénytípus van, ami ez idő alatt teljesen eltűnt a használatból, például az aratókorsó. Helyettük viszont lettek olyanok, amiket ma gyakrabban használnak az emberek, mint a csészék, bögrék. Ezek a tárgyak sokkal nagyobb számban készülnek, mint korábban.

Megkérdeztük Tibort, mi az oka annak, hogy az edényeken szinte alig fedezzük fel az ismert matyó motívumokat.

– Ezt a kérdést gyakran felteszik nekem. Erre az a válasz, hogy régen sem volt olyan, hogy matyó kerámia, nem készültek edények a matyó hímzés motívumaival, nem is érdemes ilyeneket keresni. Ha az úgynevezett hagyományos fazekasság érdekel valakit, akkor az 1800-as évek műveiből tud válogatni. Ez időben sem esik egybe azzal a matyó világgal, amit ma a legtöbben ismernek. Régen sem volt az ég matyóra festve! – mondja viccesen.

Az évek alatt olyan saját stílust alakított ki, amit nem csak itthon, hanem világszerte is elismernek. Az idei évben két számára nagyon fontos esemény történt az életében, amiket a pályája csúcsának tart: amellett, hogy itthon folyamatosan kiállítják a munkáit, másodszorra is meghívást kapott a világ egyik legjelentősebb kerámia fesztiváljára, az olaszországi Faenzába.

Elmesélte, hogy egy nagyon nehéz mesterségről van szó, ami sok tudást és gyakorlást igényel. Hobbiként is lehet űzni, de ha valaki szakmaként tekint a fazekasságra, az egészen más hozzáállást igényel.

– Egy-két év alatt el lehet jutni egy megfelelő szintre, azonban ahhoz, hogy valaki a mesterévé váljon, hat-nyolc év kell – épp úgy, mint a legtöbb a szakmában. Az alapok elsajátítása és a gyakorlat megszerzése után jönnek azok a fogások, amiket mesterfogásnak nevezünk. Ebben a szakmában is igaz a mondás, miszerint gyakorlat teszi a mestert – meséli.

– A nagy edényeknek már az elkészítéséhez is más, komolyabb, biztos tudás szükséges. Minél nagyobb egy edény vagy egy korsó, annál nagyobb gyakorlatot és tudást igényel az elkészítése. Nem véletlen, hogy a mester remekek mindig hatalmas edények, mert aki nagyot képes alkotni, az valószínűleg kicsit is, ám ez fordítva nem feltétlenül igaz – folytatta Tibor.

Közben szépen formálódik a keze alatt az agyag, a beszélgetés közben elnyeri végső alakját a korsó, amit Tibor másnap fog kifesteni, ha már megszáradt. De közben tovább meséli, hogyan készülnek ezek a kerámiák.

– Ha kész, a megformázott agyagedényt le kell vágni a korongról, ezt egy citerahúr-darabbal szoktuk, ez terjedt el a szakmánkban. Innentől kezdve mozgatható a tárgy. Ha kiszáradt, jön a fülezés és a festés. Onnan egyenesen a kemencébe megy, ahol cserép lesz belőle, majd bemázazom. Két égetés van, két különböző hőfokon: az első egy zsengélésnek nevezett égetés, ami nagyjából 960 fok körül történik, utána pedig a mázas, ami 1040 fok körüli égetés – avat be a szakma rejtelmeibe bennünket.

Bár a legtöbben elektromos koronggal dolgoznak, Tibor nem ezt választotta. Amikor kezdte a szakmát, nem voltak gyakoriak a motoros korongok, így ő a hagyományos változaton tanulta ki a fazekasság csínját-bínját, ezt szokta meg, ezt szereti. A szerkezet egyszerű: van egy tengely, egy felső formázó tányér, amire kerül az agyag, és egy lábbal forgatható alsó lendítőkerék.

– A lendkerék egyébként a súlyától fogva mozog magától, 1982 óta ezzel dolgozom, azóta forog, el sem tud romlani – mutatja a fazekas mester. – Azt szokták mondani, hogy egy jó fazekas egy lemezjátszón is tud korongozni – mondja nevetve.

Bukovenszki-Nagy Eszter | Hirek360.hu

Nézz körbe 360 fokban!

A videót 360 fokos kamerával vettük fel: az egérrel vagy a bal felső sarokban lévő kör alakú ikonra kattintva tudsz változtatni a nézőponton. Ne felejtsd el megnézni, hogy mi van a kamera “háta mögött”! Még több 360 fokos videóért iratkozz fel a Hírek 360 YouTube csatornájára és kövesd a Hírek 360 Facebook oldalát!

[related-post post_id="4036039"]

[related-post post_id="4039915"]